Négy napnyi munka, három napnyi pihenés: Valóban csak egy álom, vagy esetleg a jövőnk valósága?

A négynapos munkahét koncepciója egyre inkább a középpontba kerül világszerte, különösen a COVID-19 járványt követően. A távmunka elterjedése, valamint a munka és magánélet közötti egyensúly iránti fokozódó igény új impulzusokat ad annak a régóta dédelgetett elképzelésnek, hogy a termelékenység fenntartható maradhat kevesebb munkanap mellett is.

A munkaidő csökkentésének gondolata nem új keletű. A 19. század végén még hat napos, napi 10-16 órás munkarend volt a jellemző, amit a 20. században fokozatosan váltott fel a ma is ismert nyolcórás munkanap és ötnapos munkahét. Már az 1950-es években felmerült a négynapos munkahét, de igazán komoly figyelmet csak az elmúlt években kapott, a digitális munkakörnyezet és a járvány miatt felgyorsult változások hatására.

Nemzetközi példák a négynapos munkahétre

Izland kiemelkedő példája volt a munkavállalói jólét új megközelítéseinek, hiszen 2015 és 2019 között több ezer közalkalmazott bevonásával folytatott egy innovatív pilot programot. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a program során a termelékenység nemcsak hogy nem zuhant vissza, de a munkavállalók mentális egészsége és életminősége is jelentős mértékben javult.

Belgium 2022-ben bevezette a heti 38 órás munkahét négynapos formában történő teljesítését, mindezt a fizetés csökkentése nélkül. E lépés célja a munkavégzés rugalmasságának fokozása és a családi élet harmonikusabb összehangolása volt.

Az Egyesült Királyságban több mint 60 cég vett részt egy féléves tesztben ugyancsak 2022-ben. A tapasztalatok alapján a munkavállalók elégedettsége nőtt, a kiégés csökkent, és a termelékenység sok esetben még javult is.

Magyarországon is megkezdődtek a kísérletezések.

Hazánkban egyre több helyen kezdődnek el a négynapos munkahét kísérleti programjai, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy értékes tapasztalatokat gyűjtsünk a rendszer hazai bevezetéséről és alkalmazásáról.

Mely területeken találkozhatunk vele, és hol nem található meg?

A négynapos munkahét különösen sikeres lehet olyan területeken, ahol a munkavégzés eredménye a kulcsfontosságú, nem csupán a munkahelyi jelenlét. Ilyen szektorok közé tartozik például az informatika, a pénzügy, a jog, a marketing és a HR, ahol a munkaidő sokkal rugalmasabban kezelhető, és a feladatok határidői is könnyebben átszervezhetők. Ezekben a szakmákban a munkavállalók gyakran tudják úgy ütemezni a teendőiket, hogy négy nap alatt is maradéktalanul elvégezzék a feladataikat – természetesen, ha a megfelelő vállalati támogatás is rendelkezésre áll.