Cím: Nem csupán egy Rubik-kocka - Egy Minecraft-kaland Tartalom: Fedezd fel a Minecraft világának varázslatos dimenzióit egy olyan film keretein belül, amely messze túlmutat a Rubik-kocka logikai kihívásain. Ez a történet a kreativitás, a barátság és a f

Ez a film, amely a többi látványos produkcióval összehasonlítva viszonylag kedvező, 150 millió dolláros költségvetéssel készült, egy igazán könnyen emészthető, szórakoztató élményt nyújt. A jó ízlés határait nem lépi át, és éppen egy olyan időszakban érkezett a mozikba, amikor közel három hónapnyi stagnálás után a közönség már alig várta, hogy valami friss és szórakoztató kerüljön a vászonra.

A videójátékok adaptációi a filmvásznon mostanában igazi újjáéledésen mennek keresztül. Ezt a tendencia tökéletesen tükrözi, hogy az idei évtizedben eddig már 12 ilyen film készült, míg a 2010 és 2019 közötti időszakban összesen 20 alkotás született. A megvalósított projektek közül csupán néhány érte el a valóban magas színvonalat (például a Sonic 2-3), és még ezek sem arattak egyértelműen kritikai elismerést. Ennek ellenére idén öt játékadaptációt terveznek bemutatni a mozikban, az első a Nevetséges Napóleon rendezőjének, Jared Hessnek a keze alól kikerülő Egy Minecraft-film lesz.

A történet szerint Steve (Jack Black) gyerekként annyira rajongott a közelében lévő bányáért, hogy felnőttként újra szerencsét próbál annak felfedezésében. Lent megtalálja az Uralkodás Gömbjét, illetve a földkristályt, melynek segítségével portált nyit egy Minecraft-szerű világba. Évekkel később a városba érkezik Natalie (Emma Myers), illetve Henry (Sebastian Hansen), akik szüleik elvesztése miatt kényszerültek ideköltözni. Itt megismerkednek Garrett Garrisonnal (Jason Momoa), illetve Dawnnal (Danielle Brooks), akikkel később együtt útnak indulnak Steve világába, miután Henry újra egyesítette a gömböt a kristállyal.

Az Egy Minecraft-film különleges humorral vonultatja fel magát, amely gyakran kínos pillanatokkal teli, de időnként valóban nevettető. Jack Black jelenléte jelentős mértékben hozzájárul ehhez a szórakoztató mixhez; ő az, aki egyértelműen dominál a vásznon. Bár néha az alakítása kicsit zavarbaejtő lehet, nem lehet elvitatni, hogy a színészek közül ő fektette a legnagyobb energiát a karakterébe. A film meglepően elkötelezett a saját furcsa koncepciója iránt, ami néhol igazán szórakoztató élményt nyújt, még ha időnként erősen kérdéses is, hogy éppen mi történik a cselekményben. Az Egy Minecraft-film emellett egy meglepően értékes üzenetet is közvetít a kreativitás és a mindennapi kihívásokkal való szembenézés fontosságáról, még ha ezt a mondanivalót néha ügyetlenül is tálalja.

Az Egy Minecraft-film viszont minden kisebb-nagyobb pozitívuma ellenére igen gyenge alkotás lett. A problémák ott kezdődnek, hogy bingószerűen megy végig az összes kalandfilmes klisén, azokon túl azonban nem sokat képes a nézőnek nyújtani. A forgatókönyv olyan, mintha az azon dolgozó öt író helyett a mesterséges intelligencia ingyenes verziója írta volna. A történet kiszámíthatósága mellett a másik probléma a párbeszédek erőltetett, sokszor inkább kényelmetlen mivolta. A film írói ugyanis a humort a mémek és az idézhető egysorosok egyvelegében látják, azonban ezek egy része is kifejezetten lustán van megoldva. Emellett a film megpróbál pár érzelmi szálat is behozni a történetbe, azonban a forgatókönyv középszerűsége miatt ezek is a lehető legrosszabb módon vannak lezárva. Emellett a nagy főgonoszként belengetett Malgosha is teljesen lényegtelen, karakteréről semmit, motivációiról egy kicsit többet tudunk meg, aminek köszönhetően nem súlytalan, csupán kidolgozatlan karakterről beszélhetünk. Az Egy Minecraft-filmben emellett van három darab zenei szám, amelyek közül kettő totálisan felesleges és kínos, ami csak részben múlott Jack Black énekhangján.

A film színészi teljesítményei sajnos nem emelik a produkció színvonalát. Ennek oka részben a szereplők, részben pedig a sablonos karakterek, akiknek a személyisége alig fejlődik. Jack Black mellett Jason Momoa próbálkozik a humorral, de sajnos sem az alakítása, sem a neki írt dialógusok nem segítik elő a nevetést. A Garrett és Steve közötti rivalizálás végletekig kellemetlen és kiszámítható, ráadásul a vicces pillanatok is hiányoznak belőle. Danielle Brooks karaktere viszonylag normális a többihez képest, ami lehetőséget adna a kiemelkedésre, de sajnos ő is csupán egy elfelejthető, kidolgozatlan figura marad, egyetlen emlékezetes pillanattal az egész teljesítménye alatt. Emma Myers valamivel jobban teljesít, köszönhetően a hosszabb játékidőnek és saját színészi tehetségének, de még így is messze van attól, hogy igazán emlékezetes legyen, a karakterének mélysége pedig szintén hiányzik. Sebastian Hansen viszont kitűnik mellettük, de nem azért, mert kiemelkedne a tehetségével, hanem inkább azért, mert a többiekhez képest viszonylag tapasztalatlan, így a vele szemben támasztott alacsony elvárásokat könnyedén teljesíti. Jennifer Coolidge teljesítménye is megérdemel némi figyelmet; bár a karaktere csak egy egypoénos történetszálban szerepel, mégis próbálkozik valami maradandóval, még ha a film nem is ad neki sok lehetőséget, és a végén több megválaszolatlan kérdést is hagy maga után.

Nem utolsósorban pedig a látványnak kellett a filmet elvinnie a hátán, és ez egy-két megoldást kivéve sikerül is neki. A film világa kreatív, a megjelenített lények és helyek abszolút előnyére válnak, azonban a színészeket jobban is bele lehetett volna rakni ebbe a világba, mert a 150 millió dollárból készült alkotásban a zöldhátterezés a kelleténél feltűnőbb. Emellett sem az operatőri munka, sem a vágás nem kiemelkedő annak ellenére, hogy a film 100 perce kifejezetten jó tempóban telik el.

Az "Egy Minecraft-film" nem csupán egy újabb alkotás a mozikban, hanem egy olyan film, amely a jelenlegi filmszakma igényeire reagál. Ez a produkció, melynek költségvetése 150 millió dollár, a látványfilmek tengerében viszonylag kedvező áron készült el. Könnyen emészthető, és a közönség jó ízlését nem sérti, ami különösen fontos volt a mozik számára, hiszen a három hónapos pangás után valami frissre és szórakoztatóra volt szükségük. Az "Egy Minecraft-film" valódi értékei azonban nem csupán a vásznon találhatók. Az általa generált bevételek remélhetőleg ösztönzőleg hatnak a stúdiókra, arra bátorítva őket, hogy az év hátralévő részében több, minőségibb művet küldjenek a mozikba. Ez a tendencia segíthet ellensúlyozni az év eleji gyenge felhozatalt, és talán még ezt az alkotást is.