Az Európai Unió igyekszik megnyugtatni a gazdákat a költségvetési módosításokkal kapcsolatban.

A hírek szerint a KAP jövője még mindig nyitott kérdés, ezt hangsúlyozták a mai brüsszeli demonstráción, ahol a magyar delegáció is jelen volt.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) ma egy figyelemfelkeltő demonstrációt tartott Brüsszelben, amelyhez hetven másik európai agrárszervezet csatlakozott. A demonstráció célja a Közös Agrárpolitika (KAP) kétpilléres rendszerének védelme volt. Papp Zsolt, a NAK elnöke, a tüntetés előzményeivel kapcsolatban kifejtette, hogy az Európai Bizottság elnöke sajnálatos módon figyelmen kívül hagyta a gazdák korábbi megkereséseit, ami a rendezvény megszervezésének egyik fő motivációja volt. (Videó itt)

Kép forrása: NAK - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A gazdálkodók körében egyre fokozódik az aggodalom az Európai Unió következő hosszú távú költségvetésének alakulása miatt, különösen ami a mezőgazdasági finanszírozás jövőjét illeti. Ennek jegyében kedden, hosszú hónapok után, újra megmozdulásra került sor Brüsszel szívében. A gazdák az EU intézményeinek központja előtt gyűltek össze, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek és a jövőt övező bizonytalanságnak.

Egyesített források: mitől tartanak a gazdák?

A mezőgazdaság szereplői számára a legnagyobb aggodalomra ad okot az Európai Bizottság tervezett intézkedéseinek következménye. A terveik szerint több meglévő pénzügyi alap – mint például a mezőgazdasági, regionális és kutatási támogatások – egy közös költségvetési keretbe kerülne integrálásra. Noha a javaslat hivatalos formában még nem került nyilvánosságra, sokan attól tartanak, hogy ez a közös agrárpolitika (KAP) komoly megszorításokat eredményezne, különösen a vidékfejlesztési pillér területein.

Serafin határozottan kijelentette: "A döntés még nem született meg."

A brüsszeli megmozdulás során Piotr Serafin, az EU költségvetési biztosa személyesen is találkozott a gazdák képviselőivel. A beszélgetés során a gazdák hangsúlyozták, mennyire fontos számukra az elkülönített mezőgazdasági költségvetés fenntartása, különös tekintettel a kisgazdaságok támogatására, valamint a generációs megújulás elősegítésére.

Kép forrása: NAK - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

Serafin megnyugtatta őket, hogy aggodalmaikat eljuttatja Christophe Hansen mezőgazdasági biztoshoz. Hangsúlyozta, hogy az egyablakos rendszer ötlete jelenleg még csupán egy kezdeti koncepció, és eddig nem született végleges döntés. A biztos továbbra is nyitott a szakmai párbeszédre, jelezve, hogy szívesen fogad minden javaslatot és észrevételt.

Küzdelem az agrárpolitika egységéért

A gazdák számára kiemelkedő kérdésként merült fel, hogy a tagállamok túlzott önállósága a Közös Agrárpolitika (KAP) végrehajtásában veszélyeztetheti az uniós politika koherenciáját és a közös mezőgazdasági identitás megőrzését. Ez az aggodalom szorosan összefonódik a Bizottság legutóbbi kezdeményezéseivel, amelyek célja az uniós politikák egyszerűsítése és decentralizálása.

A Copa-Cogeca egyik magas rangú tisztviselője - az uniós gazdák egyik legjelentősebb érdekképviseleti szervezete - pozitív lépésként értékelte Serafin nyitottságát a további egyeztetésekre. Ugyanakkor a gazdák továbbra is szkeptikusak a vidékfejlesztési támogatások jövőjét illetően, attól tartva, hogy azok a jövőben versenyhelyzetbe kerülhetnek a regionális fejlesztési forrásokkal.

A magyarok Brüsszelben: Egy különleges közösség, amely a főváros vibráló életében gyökerezik. A város szívében, ahol a kultúrák találkoznak, a magyarok is képviseltetik magukat, hozzájárulva a sokszínűséghez és a nemzetközi együttműködéshez. Az ott élő magyarok sokféle háttérrel és tapasztalattal rendelkeznek, legyen szó diákokról, szakemberekről vagy családosokról. Brüsszel nem csupán az Európai Unió központja, hanem egy olyan hely is, ahol a magyar hagyományok és szokások új életre kelnek. Az éttermekben a gulyás és a lángos illata keveredik a nemzetközi konyha ízeivel, míg a különböző kulturális eseményeken a magyar zene és tánc varázsa vonzza a figyelmet. A helyi magyar közösség rendezvényeket, találkozókat és ünnepségeket szervez, ahol a résztvevők megoszthatják egymással élményeiket, és erősíthetik identitásukat. Mindezek mellett Brüsszel ad otthont számos magyar intézménynek és szervezetnek, amelyek célja a magyar kultúra népszerűsítése és a közösségi összetartás erősítése. A magyarok Brüsszelben tehát nem csupán egy kisebbség, hanem egy aktív részesei a város életének, akik hozzájárulnak annak gazdag szövetéhez, miközben saját kultúrájukat is megőrzik és ápolják.

A demonstráción részt vett Papp Zsolt György, a NAK elnöke és Cseh Tibor András, a MAGOSZ főtitkára, aki egyben a NAK alelnöke is. A NAK és a MAGOSZ közleményükben kifejezték nemtetszésüket, miszerint elfogadhatatlannak tartják, hogy az Európai Bizottság a gazdák támogatásának jelentős csökkentését tervezi, miközben az így felszabaduló források többségét Ukrajna javára kívánják átcsoportosítani.

Mint írják, az ukrán import továbbra is súlyos nyomás alatt tartja a piacainkat, komoly károkat okozva ezzel a magyar gazdáknak, Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozása pedig gyakorlatilag a hagyományos európai mezőgazdasági termelés végét jelentené. Ukrajna művelhető földterülete akkora, mint az egész unió földterületének egyharmada. Ebből következik, hogy a közösségbe való felvételével Ukrajna lenne a legnagyobb haszonélvezője az EU-s agrártámogatásoknak, a teljes keret harmadát zsebelhetnék be az ukrán mezőgazdasági szereplők. Ukrajna csatlakozásával azonban nemcsak a támogatásokat veszítenék el a magyar gazdák, hanem kinyílna a piac a silány minőségű ukrán termékek előtt, jelentős élelmiszer-biztonsági kockázatot hordozva.

A magyar gazdák tiltakozását kifejezve a MAGOSZ, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) április elején egyébként 250 000 magyar gazda tiltakozó aláírását vitte el Brüsszelbe, korábban pedig több alkalommal is tiltakozó akciót tartottak a visegrádi országok agrárkamaráival.

Kép forrása: NAK - Nemzeti Agrárgazdasági Kamara

A jövő fordulópontja: 2025. július.

A magyar delegáció hangsúlyozta, hogy a demonstráción elhangzottak alapján az európai mezőgazdaság támogatásához elengedhetetlen a világosan körvonalazott és biztosított költségvetési keret. Enélkül az EU agrárpolitikája olyan instabil alapokra épülhet, mint egy kártyavár, amely összeomolhat, veszélyeztetve ezzel a vidéki területek stabilitását, szétszabdalva az egységes piacot, és komoly fenyegetést jelentve az élelmiszer-ellátás biztonságára. A KAP költségvetésének csökkentése nem csupán technikai jellegű probléma; ez egy alapvető politikai prioritás, amely kulcsszerepet játszik Európa jövőjének alakításában - emelték ki.

A költségvetési források központosítása és a kétpilléres rendszer felszámolása gyengítené az egységes piacot, elmélyítené az egyenlőtlenségeket, és súlyosan károsítaná a gazdákat és a vidéki közösségeket.

A jelenlegi, többéves pénzügyi keret 2021-től 2027-ig terjed, és a Bizottság várakozása szerint 2025 júliusában fogja bemutatni a következő, 2028 és 2034 közötti időszakra vonatkozó költségvetési javaslatát. Ez a mérföldkő kulcsfontosságú lehet, hiszen ekkor dől el, hogy az Európai Unió milyen mértékben kívánja támogatni a jövő mezőgazdaságát, különösen a közös agrárpolitika keretein belül, a finanszírozás szempontjából.

Természetesen, szívesen átkonvertálom a szöveget egyedi stílusban. Kérlek, oszd meg velem a konkrét szöveget vagy témát, amit szeretnél, hogy átfogalmazzak!

Indexkép: X Ez az indexkép egyedülálló módon tükrözi a tartalom lényegét, és képes felkelteni a nézők figyelmét. Az X jelölés nem csupán egy egyszerű szimbólum, hanem egy lehetőség, hogy felfedezzük a mögöttes üzeneteket és értelmezéseket. Az újítás és a kreativitás szellemében készült, amely arra ösztönöz, hogy mélyebben belemerüljünk a témába. Az indexkép tehát nem csupán vizuális élményt nyújt, hanem egy inspiráló kiindulópontot is teremt a további gondolkodáshoz.

Helyszíni fényképek: NAK/Lévai Zsolt kreatív lencséjén keresztül.