Parajd tragikus eseménye: kiderült, hogy a vízbetörés megelőzésére lett volna lehetőség.
Alábecsülte a parajdi sóbányát fenyegető vízbetörés kockázatát, és nem értékelte kellőképpen, hogy egy ilyen esemény milyen komoly pusztítást idézhet elő a lelőhelyen.
A kormány hivatalos weboldalán közzétett, tíz pontba sűrített jelentés rávilágít arra, hogy a vizsgált intézmények által rendelkezésre bocsátott információk alapján már előre sejthető volt, hogy a Korond-patak képes elönteni a bányát. Ennek ellenére a Salrom rendszeresen alábecsülte ezt a kockázatot, és nem vette komolyan, mint közvetlen fenyegetést.
Az állami vállalat műszaki és szervezési tervei nem tartalmaztak stratégiát a lelőhelyek, a tárnák és a berendezések védelme érdekében. Az intézkedések inkább a karbantartásra és sürgősségi munkálatokra korlátozódtak, és nem irányultak a veszélyek megelőzésére. A sóbánya hosszú távú védelme érdekében nem történtek olyan beruházások, amelyek valóban hatékonyak lettek volna – áll a jelentésben. Továbbá, az éves sókitermelési tervek jóváhagyása csupán formaságnak bizonyult, mivel az alkalmazott műszaki eljárások nem követték egységes és mérhető műszaki előírásokat.
A Salrom 2021 és 2024 közötti időszakra vonatkozó költségvetési adatai alapján a következő megállapítások tehetők:
A vállalat rendelkezett a szükséges pénzügyi forrásokkal a védelmi intézkedésekhez, így képes lett volna végrehajtani a bánya védelmét szolgáló beavatkozásokat.
- így állapította meg a grémium.
Az ellenőrök több jelentős mulasztásra is felhívták a figyelmet. A jelentés alapján a vállalat a 2006-ban kidolgozott, majd 2014-ben aktualizált tevékenységi terve szerint a vízszivárgás csökkentése érdekében szigetelési munkálatokat kellett volna végeznie a régi bányák területén, azonban ezek a munkálatok elmaradtak. Ráadásul a 2012 és 2016 között végrehajtott vízügyi projektetek átvétele során nem tartották be a jogszabályi előírásokat, többek között elhanyagolták az illetékes Maros megyei vízügyi igazgatóság szakmai felügyeletének igénylését.
Az ellenőrző testület megállapításai alapján a Salrom nem implementálta a 2022-es szivárgások kapcsán készült műszaki szakvélemény ajánlásait. 2023-ban a munkálatokat nem ítélte megfelelőnek, azonban 2024-re már szükségesnek látta őket, ám a kivitelezés a következő évre tolódott. Miután a 2023 februári vízszivárgások áprilisra súlyosbodtak, elengedhetetlen lett volna, hogy az illetékes tárcaközi bizottság ülésezzen, de ezt a szükségletet nem jelezték Bukarest felé - olvasható a jelentésben.
A vállalat a 2024 áprilisi vízszivárgásról készült szakvéleményben javasolt megoldások megvalósításával jelentős késedelmet szenvedett: a szükséges munkálatokra csupán tíz hónappal a dokumentum elkészítése után szerződtek tervezési és kivitelezési feladatokra. Ez a lépés mindössze nyolc nappal következett be azután, hogy 2025. május 5-én a Korond-patak vize ismét behatolt a sóbányába, ami miatt május 7-én a vészhelyzet kihirdetését kérték.
A jelentés javaslatokat is megfogalmaz az illetékes minisztériumoknak és állami hatóságoknak a bányaszerencsétlenség nyomán kialakult helyzet kezelésére.
A Salrom vezetőinek visszahívását, valamint a vezetőtanács és más, a kialakult helyzetért felelős személyek jogi felelősségre vonását ajánlja.
továbbá a többi között a bányák működtetésére vonatkozó jogszabályok kiegészítését ajánlja.
A román állami tulajdonban lévő parajdi sóbányába májusban ismét betört a Korond-patak vize, amely gyorsan elárasztotta a bánya minden egyes zugát. Ez a sóbánya Székelyföld egyik legkedveltebb turisztikai célpontja, amelyet korábban évente százezrek látogattak meg. A bányászok mellett a helyi vendéglátóhelyek üzemeltetői és dolgozói is nagy mértékben függenek a bányától, hiszen az ő megélhetésük is kapcsolódik a látogatók számához. A helyzet tehát nemcsak a munkavállalókat, hanem az egész közösséget érinti, amely a sóbánya köré épült.
