Felhívó jelzés: veszélyes baktériumok bújhatnak meg a kézfertőtlenítőkben - Pénzcentrum

Bármilyen abszurdnak tűnik, a kézfertőtlenítésre használt szerek akár még fertőzhetnek is. Két korábbi hazai kutatás is arról számolt be, hogy a vizsgált készítmények jelentős része (10-20%-a) nem felelt meg a mikrobiológiai előírásoknak. A Laboratorium.hu közleményéből kiderül, hogyan válhatnak fertőzővé a kézfertőtlenítők, mit mond a jogi szabályozás, és hogyan lehet megelőzni a bajt akkreditált laboratóriumi vizsgálatokkal.

A "Az élelmiszeriparban alkalmazott fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálata (2002-2013)" című tanulmány keretein belül a NÉBIH-ÉTBI Élelmiszer Mikrobiológiai Nemzeti Referencia Laboratórium kutatói arra a megdöbbentő következtetésre jutottak, hogy a piacon elérhető és az élelmiszeriparban használatos fertőtlenítőszerek körülbelül 10%-a nem felel meg a szükséges mikrobiológiai hatékonysági követelményeknek. A kutatók hangsúlyozták, hogy a nem megfelelően gyártott, hígított vagy tárolt szerek könnyen mikrobiális szennyeződésnek lehetnek kitéve, amely akár évekig is fennmaradhat - figyelmeztettek a tanulmány vezetői.

Egy másik kutatás során az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) Élelmiszer és Vegyipari Laboratóriuma összesen 69 féle kézfertőtlenítőt, antibakteriális szappant, folyékony szappant és tusfürdőt, felületfertőtlenítőt ellenőrzött. A vizsgálat e szerek közül 14 esetében nem igazolta teljes körűen a címkén vállalt tisztító, fertőtlenítő hatásokat.

A rendelkezésre álló információk szerint a kézfertőtlenítő és a fertőtlenítő hatású mosogatószerek kifogásoltsága különösen aggasztó, mivel mind a mikrobiológiai hatékonyság, mind a baktériumokkal való szennyezettség terén komoly problémák merülnek fel. E jelenség hátterében állhat a termékek hatékonyságának hiányossága, amelyet például a hatóanyagok nem megfelelő kombinálása, a behatási idő elhanyagolása, vagy az alkalmazási koncentráció helytelen megválasztása okozhat. Ezenkívül, ha a felhasználók nem tartják be az ajánlott használati utasításokat – például nem a megfelelő koncentrációt alkalmazzák, vagy szennyezett flakonba töltik át a szert – a probléma tovább fokozódik. A helyzetet még súlyosabbá teheti, ha a munkaoldatok előkészítése és tárolása nem történik szakszerűen.

Ha a fertőtlenítőszer gyártása vagy tárolása nem megfelelő, és baktériumokkal szennyeződik, az egészségügyi következményekkel hosszú távon is számolnunk kell. Ezért az utántöltős flakonok esetében különös figyelmet kell fordítani a forró vizes öblítésre az utántöltés előtt, hogy megszabaduljunk a lehetséges (nem spórás) mikroorganizmusoktól. Az élelmiszeriparban használt fertőtlenítőszerek kulcsszerepet játszanak az élelmiszerekből eredő fertőzések megelőzésében. Ezek a szerek akkor működnek a leghatékonyabban, ha a vizsgálatok által igazolt megfelelő koncentrációban, hőmérsékleten és hatásidővel alkalmazzák őket.

Egészségügyi vonatkozásban a szennyezett fertőtlenítőszerek esetében fennállhat a nosocomiális fertőzések kockázata, amely csökkent immunitás esetén (például szervtranszplantációs műtétek, katéterbehelyezés, lélegeztetőgépek alkalmazását követően) akár halálos kimenetelű fertőzést is okozhat.

A biocidok jogi szabályozása meglehetősen bonyolult, és a legfontosabb irányelveket a 316/2013-as kormányrendelet foglalja magában, amely Magyarországra vonatkozik. A termék forgalomba hozatalához szükséges dokumentáció nemcsak az alapvető kötelező anyagokat tartalmazza, hanem elengedhetetlen, hogy mellékeljék az akkreditált laboratóriumban végzett antimikrobiális hatásvizsgálat eredményeit is. Ez a vizsgálat lehet az európai szabványoknak megfelelő, vagy egyenértékű eljárás alapján készült, amelynek jegyzőkönyve szintén része a bejegyzésnek – ahogyan azt a Laboratorium.hu egy másik cikkében is megemlíti.

A fertőtlenítőszer gyártók csak abban az esetben hozhatják forgalomba terméküket, ha annak mikrobiológiai hatékonyságát akkreditált laboratórium által bevizsgált jegyzőkönyvvel is igazolni tudják. A vírusölő hatás vizsgálatára Magyarországon csak akkreditált laboratórium kap feljogosítást.

A legfontosabb, hogy a szerek mikrobiológiai hatásvizsgálatát a forgalomba kerülés előtt minden alkalommal el kell végeztetni.

A fertőtlenítőszerek vizsgálata során elengedhetetlen, hogy figyelembe vegyük az adott termékkel szemben támasztott specifikus követelményeket. A gyártók által ajánlott felhasználási területek alapján ugyanis különböző szabványok irányadóak az élelmiszeripari, ipari, háztartási, intézményi, valamint az emberi és állatgyógyászati alkalmazásokra szánt fertőtlenítők esetében. A felhasználási célok alapján több kategóriába sorolhatjuk a termékeket, mint például a kézfertőtlenítők, a fertőtlenítő kézmosószerek, az eszközfertőtlenítők, illetve a felületi fertőtlenítők. E témáról Schmutz Márta beszélt a "Fertőtlenítőszerek mikrobiológiai hatásvizsgálatai" című előadásában, amely a Hungalimentaria konferencián és kiállításon zajlott, Magyarország egyik legfontosabb élelmiszerbiztonsági eseményén.

Az élelmiszeriparban, az ipari szektorban, a háztartásokban, valamint az intézmények területén használt kémiai fertőtlenítőszerek és antiszeptikumok baktériumölő hatásának az értékeléséhez az MSZ EN 1276:2020 vizsgálati szabvány nyújt iránymutatást. Ezzel párhuzamosan, a gombák és élesztőgombák ellenállásának vizsgálatára az MSZ EN 1650:2020 szabványt alkalmazzuk, amely lehetővé teszi a fungicid hatások alapos felmérését.

Kézfertőtlenítő szerek vizsgálatakor a termékminta előírt mennyiségét külön-külön adagoljuk a baktériumokból, élesztősejtekből és/vagy penészgomba spórákból készült tesztszuszpenzióhoz. Ezen kívül a kísérlet során egy hatást befolyásoló anyagot is hozzáadunk, ami általában a szennyeződést modellező anyagként szolgál, lehetővé téve a tiszta és szennyezett körülmények összehasonlítását. A keveréket 20±1 °C-on, jellemzően 1 perc ± 5 másodperc időtartamig tartjuk. A hatóidő végén a baktérium- és gombaölő hatás mérését a megfelelő módszer alkalmazásával leállítjuk.

- Kérlek, oszd meg a véleményedet - javasolta a szakértő. Ezt követően határozzák meg a vizsgált mintában található túlélő baktériumok, élesztőgombák és penészgomba spórák mennyiségét, és számolják át a csökkenést cfu/ml egységbe.

A teszt lebonyolításához a vizsgálati szabványokban előírt Pseudomonas aeruginosa, Escherichia coli, Staphylococcus aureus és Enterococcus hirae törzseket, valamint Candida albicans vegetatív sejteket vagy Aspergillus brasiliensis spórákat alkalmaznak.

Az általános célú fertőtlenítőszerek értékelése során a vonatkozó szabványok (például MSZ EN 1276:2020) szerint a baktericid hatás eléréséhez a terméknek legalább 5 nagyságrendnyi (10^5) baktériumcsökkentést kell garantálnia. Ezen kívül a gombák esetében, a MSZ EN 1650:2020 szabvány alapján, a fertőtlenítőszernek minimum 4 nagyságrendnyi (10^4) csökkentést kell biztosítania.