Persze, íme egy egyedi megfogalmazás a "sajtóértekezlet" kifejezésre: **Média Tájékoztató Ülés** Ez a kifejezés egy hivatalos eseményt jelöl, ahol a szervezők információkat osztanak meg a média képviselőivel, lehetőséget biztosítva a kérdésekre és a pár

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke,

Luis de Guindos, az Európai Központi Bank (EKB) alelnöke, aki kulcsszerepet játszik az európai monetáris politika alakításában, jelentős tapasztalattal bír a gazdasági és pénzügyi területen. Mint egykori spanyol pénzügyminiszter, Guindos mélyreható ismeretekkel rendelkezik a nemzetközi pénzügyi rendszerről, és elkötelezett amellett, hogy támogassa az euróövezet gazdasági stabilitását és növekedését. Szerepe az EKB-ban különösen fontos a kihívásokkal teli időszakokban, amikor a gazdasági helyzet gyorsan változhat.

Üdvözlöm Önöket! Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy az alelnök úrral együtt üdvözölhetjük Önöket a mai sajtóértekezleten.

A Kormányzótanács a mai ülésén úgy döntött, hogy 25 bázisponttal csökkenti az EKB három irányadó kamatlábát. E döntésünk a betéti rendelkezésre állás kamatlábának mérséklésére vonatkozik, amely kulcsszerepet játszik a monetáris politika alapvető irányvonalának meghatározásában. A lépést az inflációs kilátások, az inflációs alapfolyamatok dinamikája, valamint a monetáris politika transzmissziójának erőssége alapján végzett frissített értékelésünk indokolja.

A dezinflációs folyamat jó úton halad. Az infláció továbbra is a szakértői várakozásoknak megfelelően alakult, ahogy mind a teljes, mind a maginfláció márciusban visszaesett. A szolgáltatások inflációja is markánsan csökkent az utóbbi hónapokban. Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója alapján az infláció tartósan a 2%-os középtávú célunk környékén fog megállapodni. A bérnövekedés mérséklődik, a nyereségek pedig részlegesen felfogják a még mindig nagyobb ütemű bérnövekedés inflációs hatását. Az euroövezet gazdaságában felépülőben van a globális sokkhatásokkal szembeni reziliencia, de a növekedési kilátások a fokozódó kereskedelmi feszültségek miatt homályosak. A megnövekedett bizonytalanság feltehetően rontja a bizalmat a háztartások és a vállalatok körében, a kereskedelmi feszültségekre adott kedvezőtlen és volatilis piaci reakciók nyomán pedig várhatóan szigorodnak a finanszírozási feltételek. Ezek a tényezők tovább ronthatják a gazdasági kilátásokat az euroövezetben.

Célunk határozottan az, hogy az inflációt fenntartható módon, a középtávú 2%-os célnál stabilan tartsuk. Különösképpen a jelenlegi, rendkívül instabil körülmények között a monetáris politikai irányvonalunk kialakításakor folyamatosan figyelembe vesszük a legfrissebb adatokat, értekezletről értekezletre. Kamatdöntéseink a beérkező gazdasági és pénzügyi információk alapján fogják tükrözni az inflációs kilátásokat, az inflációs folyamatok alakulását és a monetáris politika hatásmechanizmusának erősségét. Nem köteleződünk el előre egy adott kamatpálya mellett.

A mai döntéseket a honlapunkon elérhető sajtóközleményben mutatjuk be.

Most részletesebben bemutatom, hogyan látjuk a gazdaság és az infláció jövőbeli alakulását. Ezt követően pedig részletesen ismertetem a pénzügyi és monetáris helyzetről alkotott értékelésünket.

A gazdasági kilátásokat a rendkívüli bizonytalanság elhomályosítja. Az euroövezeti exportőrök új kereskedelmi akadályokkal szembesülnek, de egyelőre nem világos ezek hatóköre. A vállalati beruházásokat visszafogják a nemzetközi kereskedelmet érintő fennakadások, a pénzügyi piaci feszültségek és a geopolitikai bizonytalanság. Ahogy a fogyasztók elővigyázatosabbá váltak a jövővel kapcsolatban, okozhatja, hogy ugyancsak visszafogják a kiadásaikat.

Az euroövezet gazdaságában egyre inkább körvonalazódik a globális sokkhatásokkal szembeni ellenálló képesség. Az első negyedévben a gazdaság várhatóan növekedett, míg a feldolgozóipar stabilizálódásának jeleit mutatja. A munkanélküliségi ráta februárban 6,1%-ra csökkent, ez a legalacsonyabb szint, amit az euro bevezetése óta tapasztaltunk. Az erős munkaerőpiac, a növekvő reáljövedelmek és monetáris politikánk kedvező hatásai várhatóan élénkítik a fogyasztói kiadásokat. Az országos és uniós szinten, a védelmi költségek és infrastrukturális beruházások növelése érdekében indított lényeges gazdaságpolitikai programok révén a feldolgozóipar fellendülésére számítunk, amit a legutóbbi felmérések is alátámasztanak.

A jelenlegi geopolitikai helyzetben egyre sürgetőbbé válik, hogy a fiskális és strukturális politikák révén az euroövezeti gazdaságokat termelékenyebbé, versenyképessebbé és ellenállóbbá tegyük. Az Európai Bizottság által kidolgozott "versenyképességi iránytű" konkrét cselekvési tervet kínál, amelynek javaslatait, beleértve az egyszerűsítési intézkedéseket is, azonnal végrehajtani szükséges. Ide tartozik egy világos és ambiciózus menetrend kidolgozása a megtakarítási és befektetési unió tökéletesítése érdekében, amely lehetőséget biztosít a megtakarítók számára, hogy különféle befektetési lehetőségeket kihasználhassanak, és így javulna a vállalatok finanszírozáshoz való hozzáférése, különösen a kockázati tőke terén. Emellett kiemelten fontos a digitális euro potenciális bevezetését megalapozó jogi keretek gyors kidolgozása is. A kormányoknak biztosítaniuk kell a fenntartható állami pénzügyeket az uniós gazdaságirányítási kerettel összhangban, és prioritásként kell kezelniük a növekedésélénkítő reformokat és stratégiai beruházásokat.

Az éves infláció márciusban enyhe csökkenést mutatott, 2,2%-ra mérséklődve. Az energiaárak 1,0%-kal csökkentek a februári kis emelkedést követően, míg az élelmiszerek inflációja 2,9%-ra nőtt a februári 2,7%-ról. Az iparcikkek inflációja stabilan 0,6%-on maradt. A szolgáltatások inflációja márciusban ismét csökkent, 3,5%-ra, ami fél százalékponttal alacsonyabb a tavaly év végi szintnél.

Az inflációs alapfolyamat legtöbb mutatója azt jelzi, hogy az infláció tartósan visszatér a 2%-os középtávú célunkhoz. A belföldi infláció 2024 vége óta visszaesett, a bérek pedig fokozatosan mérséklődnek. Az egy munkavállalóra jutó jövedelem 2024 utolsó negyedévében éves szinten 4,1%-kal nőtt, tehát lassabban, mint az előző negyedévi 4,5%-os ütem. Az erősödő termelékenységnek köszönhetően a fajlagos munkaerőköltségek lassabban emelkedtek. Az EKB bérfigyelője és a vállalati kapcsolatainktól kapott információk arra utalnak, hogy 2025-ben visszaesik a bérnövekedés, ahogy a márciusi szakértői prognózisokban is jelezték. A fajlagos nyereségek tavaly év végén éves szinten 1,1%-kal estek, ami hozzájárult az alacsonyabb belföldi inflációhoz.

A hosszú távú inflációs kilátások legtöbb indikátora továbbra is a 2%-os szinten mozog, ami megerősíti azt a feltételezést, hogy az infláció fokozatosan közelít a kitűzött célunkhoz.

A gazdasági növekedést övező lefelé irányuló kockázatok megnövekedtek. A világkereskedelmi feszültségek súlyos kiéleződése és a kapcsolódó bizonytalanságok valószínűleg visszaszorítják az euroövezet növekedését azáltal, hogy fékezik a kivitelt, továbbá visszafoghatják a beruházást és a fogyasztást is. A romló pénzügyi piaci hangulat hatására szigorodhatnak a finanszírozási feltételek, erősödhet a kockázatkerülő magatartás, valamint csökkenhet a vállalatok és háztartások beruházási és fogyasztási hajlandósága. Továbbra is fokozott bizonytalanság forrásai az olyan geopolitikai kockázatok is, mint Oroszország Ukrajna ellen folyó jogtalan háborúja és a tragikus közel-keleti konfliktushelyzet. Ugyanakkor a védelmi és infrastrukturális kiadások emelkedése hozzájárulhat a növekedéshez.

A súlyosbodó világkereskedelmi fennakadások még jobban elbizonytalanítják az inflációs kilátásokat az euroövezetben. A csökkenő világpiaci energiaárak és az euro felértékelődése az infláció visszaesésének további forrása lehet. Felerősítheti az inflációmérséklő hatást az euroövezeti exportcikkek iránt a magasabb vámtarifák miatt kisebb kereslet és az, hogy a kivitelt a kapacitásfelesleggel rendelkező országokból az euroövezetbe irányítják át. A kereskedelmi feszültségekre adott kedvezőtlen pénzügyi piaci reakciók fékezhetik a belföldi keresletet, és ezáltal az inflációt is. A világpiaci ellátó láncok szétaprózódása ezzel szemben megemelheti az inflációt, mivel megdrágítja a behozatalt. A védelmi és infrastrukturális kiadások fellendítése középtávon szintén erősítheti az inflációt. A szélsőséges időjárási viszonyok és szélesebben kibontakozó klímaválság nyomán is a vártnál jobban felmehetnek az élelmiszerárak.

A kockázatmentes kamatok csökkentek a fokozódó kereskedelmi feszültségek következtében. A részvényárfolyamok a nagy volatilitás közepette zuhantak, miközben a vállalati kötvények hozamfelára világszerte szélesebb tartományba került. Az euro az utóbbi hetekben erősödött, mivel a befektetői hangulat az euroövezetben stabilabbnak mutatkozott, mint más gazdaságok esetében.

A legfrissebb hivatalos statisztikák a vállalati forrásbevonás terén – amelyek az említett piaci feszültségek megjelenése előtt készültek – továbbra is azt mutatják, hogy a kamatcsökkentések következtében a vállalatok számára kedvezőbbé vált a hitelfelvétel. Az új vállalati hitelek átlagos kamata januárban még 4,3%-on állt, februárra azonban 4,1%-ra csökkent. A piaci alapú vállalati adósságpapírok kibocsátási költsége szintén kedvező fordulatot mutatott, februárban 3,5%-ra esett, bár az utóbbi időszakban felfelé irányuló nyomások figyelhetők meg. Továbbá, a vállalati hitelezés februárban 2,2%-os növekedést mutatott, míg az adósságviszonyt tükröző vállalati értékpapír-kibocsátás szintén stabilan, 3,2%-os ütemben emelkedett.

A vállalati hitelképességi normák 2025 első negyedévében némileg szigorodtak, ahogy azt legfrissebb bankhitelfelmérésünk is tükrözi az euroövezet vonatkozásában. Az előző negyedévhez hasonlóan ennek fő hajtóereje a bankok fokozódó aggodalma a gazdasági kockázatok miatt, amelyekkel ügyfeleik szembesülnek. Az első negyedévben a vállalati hitelkereslet enyhe csökkenést mutatott, miután az előző időszakokban mérsékelt élénkülés volt tapasztalható.

Az új jelzáloghitelek átlagos kamata megnőtt, februárban 3,3%-ra, amit támogatott a hosszabb lejáratú piaci kamatok korábbi megemelkedése. A jelzáloghitelezés továbberősödött februárban, bár még mindig visszafogott, 1,5%-os éves ütemben, ahogy a bankok lazítottak a hitelképességi standardokon, és a háztartások hiteligénye erős ütemben továbbemelkedett.

A Kormányzótanács a mai ülésén úgy döntött, hogy 25 bázisponttal csökkenti az EKB három irányadó kamatlábát. E döntésünk a betéti rendelkezésre állás kamatlábának mérséklésére vonatkozik, amely kulcsszerepet játszik a monetáris politika alapvető irányvonalának meghatározásában. A lépést az inflációs kilátások, az inflációs alapfolyamatok dinamikája, valamint a monetáris politika transzmissziójának erőssége alapján végzett frissített értékelésünk indokolja. Célunk határozottan az, hogy az inflációt fenntartható módon, a középtávú 2%-os célnál stabilan tartsuk. Különösképpen a jelenlegi, rendkívül instabil körülmények között a monetáris politikai irányvonalunk kialakításakor folyamatosan figyelembe vesszük a legfrissebb adatokat, értekezletről értekezletre. Kamatdöntéseink a beérkező gazdasági és pénzügyi információk alapján fogják tükrözni az inflációs kilátásokat, az inflációs folyamatok alakulását és a monetáris politika hatásmechanizmusának erősségét. Nem köteleződünk el előre egy adott kamatpálya mellett.

Megbízatásunk keretén belül mindenesetre készen állunk valamennyi eszközünk kiigazítására annak érdekében, hogy az infláció fenntarthatóan stabilizálódjék a középtávú célunkon, és hogy megőrizzük a monetáris politikai transzmisszió zökkenőmentes működését.

Mostantól nyitottak vagyunk a kérdéseikre!