Szalay-Bobrovniczky Kristóf: Fontos, hogy teret biztosítsunk az amerikai béketárgyalásoknak | Demokrata A békefolyamat elősegítése érdekében elengedhetetlen, hogy megfelelő kereteket alakítsunk ki az amerikai tárgyalások számára. Az effajta diplomáciai k

Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a védelmi miniszter, az uniós tagállamok védelmi vezetőinek tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy Magyarország véleménye szerint nem indokolt, hogy az Európai Unió és tagországai továbbra is a háború katonai eszkalációját támogassák. Különösen aggályosnak tartja azokat a lépéseket, amelyek Ukrajna katonai győzelmét célozzák meg, beleértve a fegyverszállítást és egyéb katonai támogatásokat, amelyekhez Magyarország már a kezdetektől fogva nem csatlakozott.

Magyarország álláspontja, amelyet a kezdetektől fogva képviselünk, az azonnali tűzszünet és a béketárgyalások megkezdésének sürgetése. E háborúval kapcsolatban világosan látható, hogy a katonai megoldás nem járható út; csakis diplomáciai eszközökkel érhetjük el a vágyott békét. Kérjük, hogy az Európai Unió ne hozzon olyan döntéseket, amelyek gátat szabhatnak ennek a folyamatnak!

- ráirányította a figyelmet.

A miniszter beszámolója során említést nyert, hogy a legutóbbi tanácskozáson napirendre került az a mandátum, amelyet az Európai Unió korábban már jóváhagyott a katonai kiképzésekre vonatkozó misszióval kapcsolatban. Ezen a fórumon azonban új javaslat is napvilágot látott, amely a küldetés kiterjesztését javasolja: ennek értelmében a kiképzés nem csupán az uniós államok területén folyna, hanem közvetlenül Ukrajna földjén valósulna meg - fűzte hozzá. Kiemelte, hogy ez a megközelítés nyilvánvalóan ellentétes Magyarország eddigi álláspontjával.

Hangsúlyozta, hogy a háború további fokozása nem vezethet jóra; a leglényegesebb feladat a tűzszünet megszerzése, amelynek részleteit alaposan át kell tekinteni. Csak ezt követően lehet felelős döntéseket hozni arról, hogy az Európai Unió milyen módon támogathatja a békefolyamatot.

A keddi tanácskozás során kiemelt figyelmet kapott az Európai Unió védelmének megerősítése, amelyről a résztvevők hangsúlyosan diskuráltak. Magyarország azok közé az országok közé tartozik, amelyek már évek óta a bruttó hazai termék 2%-ának megfelelő védelmi kiadást biztosítanak – ez a szint a NATO által is elvárt minimum, ám sok tagállam még mindig nem érte el ezt a célkitűzést. Azonban egyre többen vélik úgy, hogy ez a szint már nem elegendő; a védelmi költségvetés 5%-ra történő emelése is napirendre került, amely kérdésről a NATO főtitkára is kifejtette véleményét.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf megfogalmazása szerint Magyarország határozottan kiáll az európai védelmi képességek és a védelmi ipar fejlesztése mellett. Ezt a víziót már évekkel korábban, a magyar miniszterelnök javaslatára helyezték a középpontba.

"Magyarország minden olyan intézkedést támogat, amely erősíti az európai védelmi ipart, feltéve, hogy az nem Ukrajna támogatásán keresztül valósul meg, hanem közvetlenül az Európai Unió tagállamai számára irányul."

- fejtegette.

Az Európai Unió egy új kezdeményezéssorozatot indított a védelmi képességek fokozása érdekében, és a miniszter hangsúlyozta, hogy Magyarország is támogatja ezt a javaslatot. Az új program számos eddig kiaknázatlan pénzügyi lehetőséget kínál, amely bővíti a tagállamok – így Magyarország – számára elérhető védelmi forrásokat. Továbbá, lehetőséget biztosít arra is, hogy az Európai Beruházási Bank és a magántőke részt vegyen a védelmi fejlesztések finanszírozásában – részletezte a miniszter.

Kiemelte továbbá, hogy Brüsszelben folyamatosan napirenden van az Ukrajnának nyújtandó, illetve nyújtható európai biztonsági garanciák kérdése, amelyet sokan Ukrajna uniós csatlakozásától remélnek. Magyarország azonban ezt a megközelítést nem támogatja, és nem is támogathatja, mivel egy háborúban álló országról van szó. Korábban más országok csatlakozási kérelmének elbírálásakor kifogásként merült fel, ha az adott állam területén nyílt fegyveres konfliktus zajlott - mutatott rá.

A véleménye szerint Ukrajna uniós tagsága nem nyújthat biztonsági garanciát egy aktív katonai konfliktus idején. Ráadásul a csatlakozás sürgetett előmozdítása ellentmond a magyar emberek érdekeinek, ezért határozottan fel kell lépnünk ezzel szemben.

"Azt sem fogadhatjuk el, hogy ennek a folyamatnak a költségeit bármilyen formában a magyar emberekkel fizettessék meg. Továbbá felmerül az a kérdés is, hogy ha Ukrajna csatlakozna az Európai Unióhoz, vajon milyen biztonsági garanciákat tudna nyújtani maga az unió tagállamai számára?

- fűzte hozzá.

Hangsúlyozta: néhány nappal ezelőtt napvilágot láttak azok a részletek, amelyek szerint Ukrajna egy nemzetközi lejáratókampányt indított Magyarországgal szemben. Ez egy alaposan megtervezett, időzített akció, amelyre Magyarország természetesen megtette a szükséges lépéseket. Ukrajna mindezt úgy valósítja meg, hogy közben az Európai Unióba és a NATO-ba való felvételét folyamatosan szorgalmazza - emelte ki.