Szijjártó Péter kifejezte, hogy elkerülné a vámháború kirobbanását, és világosan megfogalmazta véleményét Brüsszel irányába. Emellett érintette a Magyarországot érő kritikák kérdését is, hangsúlyozva a kormány álláspontját.
Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminiszter, luxemburgi sajtótájékoztatóján éles kritikát fogalmazott meg az Európai Unió intézményeinek nemzetközi kereskedelmi vámvitákra adott reakcióival kapcsolatban. Rámutatott az EU, az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi kapcsolatokban fennálló problémákra, hangsúlyozva, hogy az unió nem volt felkészülve Donald Trump patriotikus gazdaságpolitikájának hatásaira. Szijjártó elvetette a vámháború lehetőségét, és egyben bírálta az EU Kína ellen hozott vámintézkedéseit is. Emellett tisztázta a Biden-adminisztráció idején készült amerikai kereskedelmi jelentéssel kapcsolatos félreértéseket is, rávilágítva a helyzet bonyolultságára.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Luxemburgban tartott sajtótájékoztatóján éles kritikával illette az Európai Unió intézményeinek reakcióját a globális kereskedelemben tapasztalható feszültségekre. Kiemelte az EU, az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi viszonyokat, amelyek szerinte sürgős figyelmet érdemelnek.
A miniszter véleménye szerint az EU intézményei ismételten bizonyították, hogy nem képesek hatékonyan reagálni a nehéz helyzetekre, ahogy azt már a migrációs válság, a világjárvány, valamint az ukrajnai konfliktus során is láthattuk. Szijjártó Péter éles szavakkal bírálta az Európai Bizottságot, amiért nem voltak felkészülve Donald Trump elnökké választásának következményeire és az általa képviselt patrióta gazdaságpolitikai irányvonalra.
Hónapok óta tudtuk, hogy az amerikai elnök vámok kivetését is a patrióta gazdaságpolitika eszközei között sorolja fel. Hónapok óta lehetett volna érdemben tárgyalásokat folytatni az amerikai adminisztrációval
- hangoztatta a miniszter. Javaslatként megemlítette, hogy az Európai Unió mérsékelhette volna az amerikai autókra kivetett vámokat 10 százalékról 2,5 százalékra, így megelőzhették volna a 20-25 százalékos amerikai vámok bevezetését.
A jelenlegi helyzetben a miniszter "stratégiai nyugalomra" szólította fel az érintetteket, hangsúlyozva, hogy határozottan elutasítja a kereskedelmi vagy vámháború lehetőségét az Egyesült Államokkal. Kiemelte, hogy Magyarország nem támogatja az EU azon törekvését, hogy vámokkal reagáljon az amerikai intézkedésekre, mivel ez az európai fogyasztók számára áremelkedést eredményezne. Szijjártó úgy véli, hogy az EU által javasolt vámintézkedések akár 18 milliárd forintos drágulást is hozhatnának a magyar piacon, érintve olyan termékeket, mint a kontaktlencsék, bőrápolási cikkek vagy éppen építőipari műanyag csövek.
A Kínával való kereskedelmi kapcsolatokról szólva Szijjártó Péter bírálta az Európai Bizottság döntését, amely vámokat vetett ki a kínai elektromos autóipari szereplőkre. "Sikeres zöld átállás nincsen Kínával való gazdasági együttműködés nélkül" - mondta, kiemelve, hogy az európai autóipar nem tud működni kínai beszállítások nélkül. A miniszter bejelentette, hogy Magyarország beavatkozóként részt vesz abban a perben, amelyet nagy autóipari szereplők indítottak az Európai Bíróságon az Európai Bizottság döntése ellen.
A miniszter a hazai médiában megjelent információkra is reagált, melyek szerint az amerikai kereskedelmi képviselő éves jelentése bírálja Magyarországot. Szijjártó kiemelte, hogy
akit Szijjártó Péter "ellenzéki aktivistaként" jellemzett.
Úgy tűnik, hogy a hazai baloldali sajtó néhány kiemelkedő lapja téves következtetésekre jutott, amikor gondolkodás nélkül átvették a Válasz Online egy részét. Ez a rész azt állította, hogy az Egyesült Államok a "mély aggodalomra okot adó" magyarországi korrupciót is említette az Európai Unióra kivetett vámok indoklásaként. A Válasz Online tudósítása szerint az Amerikai Egyesült Államok kormánya közzétett egy 397 oldalas jelentést, amelyben részletesen kifejtik, hogy mely gazdasági gyakorlatok vezettek a Donald Trump által bevezetett vámokhoz az egyes országok esetében.
A lap megállapításai szerint: a gyógyszerek átláthatatlan ártámogatási rendszerétől a kötelező ügyvédi kamarai tagság külföldiek számára nehezített feltételéig tele van kifogásolt magyar példákkal a jelentés. A Magyarországgal kapcsolatban felhozott kifogásoknál külön kiemelik a közbeszerzések rendkívül magas korrupciós kockázatát. "Az USA cégei komoly aggodalmukat fejezték ki a magyar közbeszerzéseket illetően, mert azok nem mindig átláthatók, és rendre helyi és más EU-n kívüli szereplőknek kedveznek, például még Kínának is. A korrupció a magyar közbeszerzési eljárások esetében mély aggodalmakra ad okot Magyarországon, annak ellenére is, hogy számos intézkedés történt az ügyben az elmúlt években" - áll a jelentésben.
Az állítások azonban több szempontból is pontatlannak bizonyultak, s erről Szijjártó Péter is beszélt luxembourgi sajtótájékoztatóján. A magyar külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: Donald Trump elnök a múlt héten jelentette be gazdasági forradalmát, az új amerikai vámrendszert, mert álláspontja szerint fenntarthatatlan volt az, ahogyan az Egyesült Államokat kereskedelmi partnerei, köztük Kína kezelte.
A gazdasági okok között kiemelte, hogy 2024-re az Egyesült Államok kereskedelmi deficitje elérte a 1200 milliárd dollárt. Kiemelte, hogy célja a hosszú évek óta fennálló gyakorlat megszüntetése, amely az Egyesült Államok "kihasználására" épült a nemzetközi kereskedelem terén. Szavai szerint az új amerikai vámtételek kialakítása során figyelembe vették az egyes kereskedelmi partnerek által az amerikai termékekre kivetett vámokat és az importot nehezítő egyéb terheket, majd az így kapott százalékos értéket megfelezték.
A jelentéssel kapcsolatban az USTR hivatalosan 2024. szeptember 3-án, a Federal Registerben közzétett közleményben kérte a nyilvánosság észrevételeit, a benyújtási határidő pedig 2024. október 17. volt. A jelentés tehát nem Donald Trump elnökségéhez köthető, hanem a Biden-adminisztrációhoz.
A szöveg elejéből jól látható az is, hogy a magyar részt vélhetően a távozó demokrata kormányzathoz köthető David Pressman és csapata írta (Pressman 2022 szeptemberétől 2025 január közepéig volt az Egyesült Államok magyarországi nagykövete). Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a nagykövet búcsújakor úgy fogalmazott, hogy "a távozó amerikai nagykövet mindent megtett azért, hogy saját politikai álláspontját érvényesítse. A magyar történelemben kevés olyan külföldi nagykövet dolgozott Budapesten, aki oly mértékben rombolta volna az együttműködést Magyarországgal, mint ahogyan David Pressman tette."
