Szíria hivatalosan is bejelentette, hogy felmondja a szerződést, így az orosz hadiflottának el kell hagynia az ország területét.

A lépés súlyos csapás Moszkva közel-keleti befolyására.

Szíria új kormánya felmondta hétfőn a tartúszi kikötő bérletére vonatkozó szerződést, véget vetve ezzel az orosz haditengerészet több évtizedes jelenlétének az országban - jelentette a szíriai média.

A tartúszi kikötő Oroszország egyedüli haditengerészeti bázisa, amely a volt Szovjetunió határain kívül található. Fontos szerepet játszik Moszkva földközi-tengeri katonai jelenlétének fenntartásában. Azonban, ahogy a Saam helyi ellenzéki hírügynökség a szíriai tájékoztatási minisztériumra hivatkozva jelezte,

"a megállapodást most érvénytelenítették, és az oroszoknak távozniuk kell".

A The Maritime Executive (MarEx) tengerészeti hírportál keddi jelentése alapján egy katonai teherhajó, amely korábban a partok mentén állomásozott, most a ruszkik hadiflotta mólójánál horgonyzott le. Ott katonai járművek sorakoznak, valószínűleg evakuálásra készülve.

A Levant24, egy független szíriai hírügynökség, valamint számos nemzetközi hírportál Riad Dzsúdira, Tartúsz város vámhatóságának vezetőjére hivatkozva számolt be a szerződés felmondásáról. Dzsúdi az Al-Vatan arab nyelvű lapnak nyilatkozva elmondta, hogy "a kikötő a korlátozások és a magas szolgáltatási díjak következtében kihasználatlan maradt". Emellett hangsúlyozta, hogy a damaszkuszi "átmeneti kormány a működés hatékonyságának növelése érdekében aktívan dolgozik a rendszer átszervezésén".

Moszkva egyelőre nem adott hivatalos állásfoglalást a tartúszi bérleti szerződés megszüntetésével kapcsolatban.

A 2019-ben megkötött megállapodás révén az orosz haditengerészet 49 évvel meghosszabbította bérleti jogát Tartúsz kikötőjében, amely a szovjet időszak óta fennállt. Moszkva cserébe azt ígérte, hogy 2023-ig legalább 500 millió dollárt fordít a kikötő modernizálására, azonban szíriai tisztviselők szerint ezt az ígéretet nem teljesítették. A tartúszi vámhatóság nyilatkozata szerint a kikötő működtetéséből származó bevételek ezentúl a szíriai állam javát szolgálják, míg korábban ezeknek a bevételeknek 65%-a Oroszországot illette. Ezen kívül bejelentették, hogy vizsgálni fogják, miként hatott az ügylet Szíria gazdaságára.

Az Euractiv brüsszeli hírportálra hivatkozva emlékeztetünk, hogy Bassár el-Aszad elnök diktatúrájának december 8-i megdöntése után az Európai Unió több tagállama is aktívan lépett fel. Céljuk az volt, hogy Ahmed as-Saraa által vezetett új szíriai kormányt rákényszerítsék az orosz katonai támaszpontok bezárására. Kaja Kallas, az EU vezető diplomatája, decemberben nyilatkozva újságíróknak hangsúlyozta, hogy az új kormánnyal való uniós együttműködés előfeltétele az orosz befolyás felszámolása.

Az Aszad-rezsim megbukása nem Oroszország gyengeségét tükrözi, hanem inkább azt, hogy a Kreml most már minden tétjét egyetlen kártyára helyezi.

A tartúszi kikötő, Oroszország egyetlen flottabázisa, amely a volt Szovjetunió határain kívül található, kulcsfontosságú szerepet játszik Moszkva katonai és geopolitikai törekvéseiben. 1977 óta üzemelő kikötő jelentős logisztikai központtá vált, különösen Oroszország 2015-ös szíriai katonai beavatkozása során. Ekkor a légierő és fejlett rakétarendszerek révén támogatta az Aszad-rezsimet, miközben fegyverszállítmányokat is juttatott el a rezsimhez hű erők számára. A kikötő lehetőséget nyújtott Oroszország számára, hogy nyomon kövesse a NATO tevékenységét a Földközi-tengeren, emellett logisztikai bázisként szolgált a Wagner-csoport afrikai és közel-keleti akcióihoz – állítja a United24 ukrán állami hírportál.

2022-ben indított ukrajnai inváziója óta Moszkva visszavonta erőinek egy részét a Latakia melletti Hmeimim légitámaszpontról és a közeli Tartúszban lévő haditengerészeti kikötőből. December elején aztán, amikor az USA által terrorszervezetnek nyilvánított Hajat Tahrír as-Sám csoport vezetésével iszlamista lázadók egy gyors offenzívával megdöntötték Bassár el-Aszad elnök hatalmát, az orosz légierő az utolsó napokig bombázta a lázadók állásait. A lázadók végül arra kényszerítették az orosz csapatokat, hogy az ország egészéből visszavonuljanak Latakia közeli két bázisukra.

Jójárt Krisztián biztonságpolitikai elemző a Népszavának adott interjújában kifejtette, hogy Tartúsz kulcsszerepet játszik Oroszország haditengerészeti stratégiájában, és jelenleg nem rendelkezik valódi alternatívával Moszkva számára. Rámutatott, hogy bár a Vörös-tengeren található Port Szudán, a szudáni kormányzattal kötött megállapodás nyomán potenciális helyszín lehetne, ott a szükséges infrastruktúra hiánya megnehezíti a haditengerészeti támaszpont kialakítását. Az NKE John Lukacs Intézetének szakértője elmondta, hogy Egyiptom gyors megoldást kínálhatna, de a Kairóban uralkodó kormány, amely a Nyugattal való kapcsolatok fenntartására is törekszik, valószínűleg nem fogadná el ezt a lehetőséget. A legígéretesebb alternatíva a kelet-líbiai Tobruk kikötője lenne, amely Halifa Haftár tábornok kormányzata alatt áll, aki viszont instabil politikai helyzetet teremt Líbia sokszínű hatalmi játszmáiban. Krisztián szerint a Tartúszban található támaszpont elvesztése komoly gondot jelentene az orosz hadihajók számára, amelyek fegyverekkel való ellátása, például a Kalibr rakéták beemelése a tengeralattjárók és hajók kilövő állásaiba, kizárólag ott valósulhat meg. "Az infrastruktúra máshol való kiépítése nem könnyű feladat. Oroszország számára a szíriai helyzetben ez a flottabázis kulcsfontosságú" – tette hozzá.

Az Aszad-rezsim megbukása nem Oroszország gyengeségét tükrözi, hanem inkább azt, hogy a Kreml most már minden tétjét egyetlen kártyára helyezi.

Szíria új külpolitikájának kontúrjai egyre világosabbá válnak.

Betiltotta az iráni, orosz és izraeli áruk importját az Ahmed as-Saraa vezette új szíriai kormány, egyértelmű jelét adva az Aszad-rezsim alól felszabadult ország kül- és gazdaságpolitikájában zajló fordulatnak. A lépést szombaton tették közzé, nem sokkal azután, hogy megtiltották iráni és izraeli személyek beutazását.

Az Al Arabiya szaúdi hírtelevízió tudósítása szerint Bassár el-Aszad elnök hatalmának december 8-i megdöntése óta Szíriába özönlő áruk mennyisége drámaian megnőtt. A piacokat főként török és szaúdi élelmiszerek, ruházati cikkek, valamint elektronikai termékek árasztották el. A háborús inflációval küzdő gazdaság stabilizálása érdekében a Majszaa Szabrin által vezetett Szíriai Központi Bank lehetővé tette az amerikai dollár használatát, ami hozzájárult a szíriai font gyors erősödéséhez Aszad bukását követően. Az átmeneti kormány emellett egy új, egységes vámrendszert fogadott el, amely 50-60%-kal csökkentette a vámtarifákat, ezzel ösztönözve a kereskedelmet.

A szíriaiak általános optimizmusát tükrözi, hogy Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa szerint december 8. és január 16. között összesen 195 200 szíriai menekült döntött úgy, hogy visszatér szülőföldjére.

Különösen nagy reményeket fűz a gazdasági kapcsolatok bővítéséhez Törökország, amely a polgárháború évei alatt jelentős katonai befolyásra tett szert Szíria északi részén, és tekintélyt szerzett magának sok millió szíriai menekült befogadásával. Ahmed as-Saraa, az átmeneti kormány vezetője viszont kezdettől kiegyensúlyozott külkapcsolatokra törekszik, sorra fogadja az arab világból és Európából érkező vezetőket.

Ugyanakkor fontos kiemelni azokat a mélyen gyökerező sebeket, amelyeket Irán és Oroszország az Aszad-diktatúra hatalmának megőrzésében betöltött szerepe okozott. Szíria és Izrael viszonya továbbra is feszültségekkel terhelt, hiszen az izraeli légierő a Szíriai rezsim összeomlásának idején lebombázta az ország teljes katonai erejét és létesítményeit, valamint elfoglalta a dél-szíriai területeket.

Az Európai Unió is szerephez akar jutni Szíria újjáépítésében. Hadja Lahbib, a Bizottság válságkezelésért felelős tagja pénteken Damaszkuszban bejelentette, hogy Brüsszel 235 millió eurós (közel 97 milliárd forintnyi) segélycsomagot nyújt Szíriának és a szomszédos országoknak. Az Ahmed es-Saraa vezette átmeneti kormány a maga részéről azon munkálkodik, hogy az Unió oldja fel az Aszad-rezsim idején Szíriával szemben bevezetett szankciókat. Az uniós külügyminiszterek január 27-i tanácskozásukon vitatják meg az egyes büntetőintézkedések lazítására vonatkozó javaslatokat.