A Bartók Rádió Zenei Díjak ünnepélyes átadására került sor, ahol a zene világának kiválóságait tüntették ki.
A közszolgálati média elkötelezett abban, hogy méltó elismerésben részesítse a kiemelkedő zenei teljesítményeket különböző műfajokban. Évről évre a Petőfi Zenei Díjjal a könnyűzene legnagyobb alakjait ünnepli, míg a két éve alapított Dankó Zenei Díjjal a népzene, a magyar nóta, a cigányzene és az operett kiválóságait emeli ki. A tavaly indított Bartók Rádió Zenei Díj célja pedig a komolyzene és a jazz világának legnagyobb tehetségeinek elismerése, ezzel is gazdagítva a magyar zenei kultúrát.
A Budapest Music Center lenyűgöző falai között, május 14-én, egy grandiózus gálaműsor keretében kerültek átadásra a díjak, összesen 11 kategóriában. Az esemény különleges megtiszteltetésében részesült Kurtág György, a Közmédia Év embere díjjal kitüntetett kiváló zeneszerző, akit Gőz László méltató szavai köszöntöttek. A 99 éves mester előtt tisztelegve, Perényi Miklós virtuóz gordonkázott, bemutatva Kurtág műveit. Az est folytatásában a tavalyi Bartók Rádió zenei díjas Modern Art Orchestra, Fekete-Kovács Kornél vezetésével, varázsolta el a közönséget. A műsorban szerepelt még Kokas Katalin és Osztrosits Éva hegedűművész, valamint Bogányi Gergely zongoraművész, továbbá a Rádiózenekar két szólamvezetője, Varga Fruzsina fuvolán és Bábel Klára hárfán, akik mind hozzájárultak az este felejthetetlen zenei élményéhez.
Az év hangszeres művésze díjat idén Kelemen Barnabás, a neves Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas hegedűművész kapta meg. Ő a Kelemen Quartet alapítója, valamint a Fesztivál Akadémia Budapest társalapító művészeti vezetőjeként is kiemelkedő szerepet játszik a klasszikus zenei életben.
Az év zenekara díjat a 2024-ben fennállása hetvenéves jubileumát ünneplő Szent István Filharmonikusok nevében Záborszky Kálmán karmester, igazgató vette át. A zenekart édesapja, Záborszky József zenepedagógus alapította 1954 szeptemberében, az akkori Szent István Gimnázium amatőr zenész diákjaiból. Az együttes mára egy jellegzetes arculattal bíró, egyedülálló nemzeti értéket képviselő, állami fenntartású hivatásos szimfonikus zenekarrá vált.
Az év zenei eseménye a Dohnányi Ernő Zenei Központ 2024. szeptember 30-i megnyitása, átadása lett, amely azóta a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek új otthona. A felújított zenei bázisban korszerű koncertstúdiók s egyben énekkari és zenekari próbaterem található. A közönség és a muzsikusok körében egyre népszerűbb Jókai utcai központban nyilvános hangversenyeket is rendeznek, itt kapnak helyet az MRME ifjúsági és kamarakoncertjei és a Bartók Rádió stúdiókoncertjei is. Falai között számos rádiófelvétel is készül. A Rádiózenekar alapítójáról elnevezett központ rövid idő alatt fontos helyszínévé vált a hazai koncertéletnek, hamar bekerült a vérkeringésébe.
Az év karmestere díjat Madaras Gergely karmester nyerte el, aki a Liège-i Királyi Filharmonikusok zeneigazgatójaként tevékenykedik. Vendégkarmesterként olyan neves külföldi együtteseket irányított, mint a Londoni Filharmonikusok, a zürichi Tonhalle, a tokiói NHK Szimfonikusok, a londoni Philharmonia Orchestra, a párizsi Radio France Filharmonikus Zenekara, a BBC összes zenekara, a milánói La Scala filharmonikusai, valamint a Bajor Állami Operaház zenekara. Magyarországon is rendszeresen fellép, és koncertet adott többek között a Budapesti Fesztiválzenekarral, a Nemzeti Filharmonikusokkal, az Operával, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával. Szívügye a magyar zene népszerűsítése, nemcsak hazánkban, hanem külföldön is. Legutóbb a skandináv BIS lemezkiadó által jelentette meg Liszt Faust- és Dante-szimfóniáit, továbbá Dohnányi összes zenekari művét is rögzítette, amely 2026-ban egy párizsi kiadó gondozásában fog megjelenni.
Az év zenei együttese díjat a hetvenéves Magyar Rádió Gyermekkórusa érdemelte ki, amelyet a rendezvényen Dinyés Soma karnagy és néhány fiatal énekes képviselt. A kórust 1954-ben alapította Botka Valéria férjével, Csányi Lászlóval, és azóta is a zenei nevelés egyik kiemelkedő intézménye Magyarországon. Az idei tavaszi jubileumi hangversenyük különleges alkalom volt, ahol a Magyar Rádió Gyermekkórusa mellett a Francia Rádió Gyermekkórusa is fellépett, így egy felejthetetlen estét varázsoltak a közönségnek.
Az év zeneszerzője díjat Pejtsik Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, hangszerelő és énekes érdemelte ki, különösen az Orfeum Mágusa című nagyszabású operett hangszerelésének kiemelkedő munkájáért.
Az év énekművésze címet elnyerő Sümegi Eszter, Kossuth-díjas opera-énekesnő, érdemes és kiváló művész, a Magyar Állami Operaház tehetséges tagja. Pályafutása során számos neves fesztiválon és színházban tette magáévá a közönséget. Fellépett a Bregenzi Fesztiválon, a Torontói Operában, a bécsi Staatsoperben és a Frankfurti Operában is. Tavaly az Operaház színpadán a Turandotban nyújtott lenyűgöző teljesítményével elragadta a közönséget, méltán aratva óriási sikert.
Az év hangversenye a MÁV Szimfonikus Zenekarának 2024. május 24-i és május 25-i dupla jubileumi koncertje lett, amelyeket Kobajasi Kenicsiró vezényelt. A zenekar és a japán karmester szoros és gyümölcsöző művészi együttműködése öt évtizedre tekint vissza, hiszen 2024-ben volt 50 éve, hogy Kobajasi Kenicsiró megnyerte a Magyar Televízió I. nemzetközi karmesterversenyét, amelyben a MÁV-zenekart is vezényelte. A jubileumot az együttes tavaly két telt házas, nagy sikerű koncerttel ünnepelte a Zeneakadémián és "ráadásként" az Erkel Színházban. A díjat Lendvai György, a MÁV-zenekar igazgatója vette át.
Az év életműdíjasa címet Medveczky Ádám, a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjjal kitüntetett karmester, a Magyar Állami Operaház vezető karmestere nyerte el. Medveczky Ádám pályafutása 1974-ben indult, amikor a Magyar Televízió I. nemzetközi karmesterversenyén a második helyezést érte el, ami széles körben felkeltette a figyelmet. Még ugyanebben az évben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanári állását is betöltötte, valamint az Operaház karmestereként debütált, elsőként a Così fan tutte című operát dirigálva. Életműdíjas pályafutása során a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara (majd később Matáv Szimfonikusok) és a Győri Filharmonikusok zeneigazgatójaként, valamint első karmesterként is tevékenykedett. Számos neves magyar szimfonikus zenekar élén megfordult, és ma is aktívan vezényel, hozzájárulva ezzel a hazai zenei élet gazdagításához.
A Babos jazzelőadói díjban Kőszegi Imre, Liszt Ferenc-díjas ütőhangszeres művész, zeneszerző, zenetanár részesült, aki korábban a Magyar Jazz Szövetség elnöke is volt. A magyar jazz nagy generációjának egyik kiemelkedő muzsikusa, a hazai és a nemzetközi jazzélet egyik legaktívabb résztvevője. A díjazott a Zeneakadémia Jazz Tanszékének ütőtanári posztját is betöltötte.
A Vukán György jazzalkotói díjat Dresch Mihály, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zenész, szaxofonművész, érdemes és kiváló művész kapta. A díjazott a mai magyar jazzélet kiemelkedő alakja, aki a magyar népzene és a jazz ötvözésén alapuló saját zenei világot alakított ki.
