Dunaszerdahely büszkeségei, Balkó Matus Olga és Balkó Gábor, lenyűgöző teljesítménnyel hódították meg a testépítőversenyt. A házaspár kivételes elkötelezettsége és kemény munkája meghozta gyümölcsét, hiszen a dobogó legfelső fokát sikerült elérniük. A ver

A dunaszerdahelyi Balkó Matus Olga és Balkó Gábor május 17-én izgalmas kihívás elé néztek, amikor részt vettek a Szlovák Bajnokságon. A következő napon pedig a Nemzetközi Bajnokságon is megmutatták tehetségüket. Mindkét versenyen számos kategóriában indultak, és lenyűgöző teljesítményüknek köszönhetően több első helyezést is elnyertek.

A testépítés kívülről nézve sokak számára talán csupán izmos testekről, szigorú diétáról és látványos pózokról szól. Ám akik igazán komolyan veszik, pontosan tudják, ez egy életforma, amely nemcsak fizikai erőnlétet, hanem rengeteg kitartást, önfegyelmet és mentális erőt is kíván. Olgi a Magángimnázium biológia tanára, Gábor pedig személyi edzőként dolgozik, mindketten a sport és az egészséges életmód elkötelezett hívei. Két kutyájuk is velük osztja meg mindennapjaikat, bár saját bevallásuk szerint a világ leglustább négylábúi, egyvalami azonban közös bennük: mindannyian imádnak enni.

"Képzelj el egy színpadot, ahol kigyúrt, barnított, olajozott versenyzők pózolnak, szigorú bírák előtt, zene szól, a háttérben pedig izguló kísérők és edzők figyelik a történéseket. A hangulat energikus, a közönség lelkes, a backstage tele van izgatott készülődéssel" - Olgi és Gábor így jellemzik a testépítőversenyek légkörét, ami egyszerre tűnik izgalmasnak és kaotikusnak.

Sokan azt feltételeznék, hogy egy testépítő pár közösen tölti az időt az edzőteremben, együtt diétázik, és folyamatosan ösztönzik egymást. Ez a kép részben helytálló, de a valóság ennél sokkal összetettebb. "Sosem edzünk együtt, mert az mindig veszekedéshez vezet" - mondja Olgi mosolyogva. A háttérben azonban komoly szakmai tudás rejlik: Gábor készíti el felesége edzéstervét, míg a sajátját különböző célok szerint alakítja. Az ő edzési stílusuk tehát egyedi, ahol a támogatás és a függetlenség harmonikusan coexisztál.

A felkészülés ezúttal öt hónapos diétát jelentett, ami már önmagában is komoly mentális kihívás, különösen úgy, hogy közben dolgozni is kell, helytállni az élet többi területén. De mint mondják, ez már nem egy hobbi. Ez életforma.

A kapcsolatuk mindig is mentes volt a rivalizálástól. Éppen ellenkezőleg, az egymás iránti őszinte öröm és támogatás az, ami folyamatosan ösztönzi őket a fejlődésre. Gábor számára a legutóbbi verseny igazi mérföldkőnek számított, hiszen nem csupán az első helyezést érte el, hanem a profi kártyát is megnyerte, amely új dimenziót nyit meg számára a testépítés világában.

"Hihetetlenül büszke vagyok rá, hiszen rengeteget munkálkodott ezért" - mondja Olgi. Ő sem maradt el a dicséretek vonatkozásában, hiszen két nap leforgása alatt két arany- és két bronzérmet szerzett. A versenyzés tehát nem csupán egyéni cél, hanem közös siker is, amelyet igazán csak azok értékelnek, akik tudják, milyen óriási háttérmunka rejlik mögötte.

A hétköznapjaik teljesen eltérnek a hagyományos párokétól. Náluk a hűtő tartalma precízen, grammra beosztva várja a felhasználást, a hétvégi kirándulásra pedig mindig magukkal viszik a konyhai mérleget. A bevásárlás során minden tételt makrók szerint válogatnak össze. Ez a fajta életmód nem csupán szigorú fegyelmet igényel, hanem egy mély, harmonikus összhangot is megkövetel a mindennapokban.

A közös programok száma megugrik, hiszen hasonló érdeklődési körrel rendelkezünk. Egyikünk sem néz furcsa szemmel a másikra, ha a vasárnap reggeli pihenés helyett inkább az edzőterembe indul. Sőt, még motiváljuk is egymást, különösen akkor, amikor a fáradtság vagy a kedvetlenség ránk tör, mert ezek az érzések néha mindannyiunkat utolérnek.

Aki kívülről nézi, talán megijed az életmódtól. De Olgi és Gábor egyértelműen állítják, hogy megéri.

És mi következik most? "Most egy rövid pihenőre van szükségünk, majd új célok felé vesszük az irányt, mert az életben mindig akadnak új kihívások."