A macskák évente tízezerszer több madarat ejtenek el, mint amennyit a szélturbinák okoznak - ez azt jelzi, hogy az emberek félelmei sokszor alaptalanok.

Petíciót indítottak a szélerőműpark ellen, amely élénk vitákat generált a helyi közösség körében. A beruházás kapcsán a környék lakói között ellentétek alakultak ki, hiszen a projekt támogatói és ellenzői eltérő nézeteket képviselnek.
E témával kapcsolatban megkerestük Magyar Lászlót, az Energiaklub megújulóenergia-szakértőjét, hogy véleményét kérjük a szélerőművekkel szemben megfogalmazott leggyakoribb kritikákról. Az alábbiakban összegyűjtöttük a hat leggyakrabban felmerülő aggályt, és a szakértő közreműködésével igyekszünk tisztázni, mi áll mögöttük, és mi csupán tévhit.
Ez a szélerőművekkel kapcsolatos tévhit az egyik leggyakrabban elterjedt félreértés.
Egy friss amerikai kutatás ugyanakkor kimutatta, hogy az Egyesült Államokban tízezerszer több madarat ölnek meg a házimacskák, és 2500-szor több szárnyas pusztul el amiatt, hogy valamilyen épületnek ütközik.
"A villanyvezetékek sokkal komolyabb fenyegetést jelentenek a madarak számára, mint maguk a szélerőművek" - mutatott rá a szakértő. Ennek az az oka, hogy a szélturbinák telepítési helyének kiválasztásakor ornitológusok is részt vesznek a környezeti hatásvizsgálatokban, így biztosítva, hogy a szélerőművek ne zavarják meg a madarak vonulási útvonalait.
"Magyar László hangsúlyozta, hogy a környezeti hatások szempontjából a szélerőművek napjainkban a legkörnyezettudatosabb energiatermelési módot képviselik globális szinten, és ez a szén-dioxid-kibocsátás tekintetében is érvényes."
Magyar László érvelését azzal támasztotta alá, hogy a modern szélerőművek telepítése szigorú zajvédelmi normákra épül. Hazánkban például 700 méter távolságot kell betartani a lakóépületek és a szélerőművek között. Ezen a távolságon túl a zajszint már jelentősen alatta marad egy átlagos háztartási hűtőszekrény vagy elektromos fogkefe zajának.
"A gyakorlatban végzett méréseink is megerősítik ezt az állítást:"
Egy helyszíni zajmérés alkalmával meglepő eredmény született: a szél által keltett zaj a mikrofonon sokkal intenzívebb volt, mint amit a szélturbina maga generált.
A technológia fejlődésével a zajhatás még tovább csökkent, így ez a félelem mára teljesen megalapozatlanná vált. Ausztria határmenti települései vagy például a sopronkövesdiek már hosszú évek óta együtt élnek ezekkel az erőművekkel, sőt, büszkék is rájuk - olyannyira, hogy a helyiek még falunapi programként is ünnepelték egy új turbina telepítését" - fejtette ki a szakértő.