Történelmi békekonferencia készül Budapestre, ahol a világ figyelme egyesül.

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy várhatóan két héten belül Budapestre látogat, ahol találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai konfliktus rendezése érdekében. Az elnök hangsúlyozta, hogy a jövő heti amerikai delegációt Marco Rubio külügyminiszter vezeti a tanácsadói találkozón, amely a budapesti csúcsot előzi meg.

A tárgyalások helyszínének kiválasztásáról Jurij Usakov, Putyin külpolitikai tanácsadója megerősítette, hogy Budapestet elsőként Donald Trump vetette fel lehetséges lokációként, amelyet az orosz elnök azonnali jóváhagyásával fogadott. Orbán Viktor miniszterelnök pénteki rádióinterjújában hangsúlyozta, hogy Európában Budapest az egyetlen város, ahol ilyen fontos találkozót lehet lebonyolítani, tekintettel arra, hogy Magyarország az elmúlt három évben az egyedüli békepárti ország a régióban.

Orbán Viktor csütörtökön telefonbeszélgetést folytatott Donald Trumppal, amely során hosszasan egyeztettek a legfrissebb ügyekről. Péntek reggel pedig Vlagyimir Putyinnal is találkozott, ahol szintén fontos kérdéseket vitattak meg. Az amerikai elnök felkérte Magyarországot, hogy készüljön fel egy külügyminiszteri találkozóra, amely várhatóan egy héten belül megrendezésre kerül. Ezt követően pedig, egy héttel később, a két ország vezetői Budapestre látogatnak.

Donald Trump ezzel a lépéssel reagál Orbán Viktor korábbi támogatására az amerikai elnökválasztási kampány során, ahogyan azt az Index elemzése is kifejti. Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője, a közösségi médiában üdvözölte a fejleményt, utalva arra, hogy ők már korábban is felvetették Budapest mint lehetséges helyszínt.

2024 novemberében Budapesten tartották Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét: az Európai Politikai Közösség (EPK) csúcstalálkozóját november 7-8-án. Több mint 40-47 állam- és kormányfő érkezett a találkozóra, beleértve az EU tagállamok vezetőit, valamint Nagy-Britannia, Törökország, és a balkáni, illetve kaukázusi országok képviselőit. Az EPK találkozón két kiemelt téma került terítékre: a migráció és a gazdasági biztonság kérdése. A migrációs munkacsoportban az illegális bevándorlás megelőzésének külső megoldásairól tárgyaltak, míg a gazdasági biztonság munkacsoportban az európai gazdaság összefonódásának és sebezhetőségének kérdéseit vitatták meg - foglalta össze a Mandiner.

2024 októberében Bruno Rodríguez Parrilla, Kuba külügyminisztere, történelmi látogatásra érkezett Budapestre, amely 41 év után az első ilyen magas szintű diplomáciai esemény volt a két ország között. Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter, kiemelte a találkozó jelentőségét, amely új lehetőségeket nyithat meg a kétoldalú kapcsolatokban, és hangsúlyozta a kölcsönös együttműködés fontosságát a jövőbeni közös projektek és kezdeményezések terén.

2025-ben a diplomáciai kapcsolatok létesítésének 65. évfordulóját köszöntik majd.

2025 májusában Budapest szívében, a gyönyörű Várkert Bazárban zajlott a Türk Államok Szervezetének informális csúcstalálkozója, melyre május 20-21-én került sor. Az eseményen a török, azeri, üzbég, kazah és kirgiz vezetők gyűltek össze, hogy közösen megvitassák a jövőbeli stratégiai irányvonalakat. A találkozó napirendjén szereplő témák között gazdasági együttműködési kezdeményezések, infrastrukturális fejlesztések, továbbá oktatási és kulturális csereprogramok álltak, melyek célja a tagállamok közötti szorosabb kapcsolatok kialakítása volt.

Mielőtt Orbán Viktor még szorosabbra fűzte volna kapcsolatát Putyinnal, a magyar-orosz viszony már Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége alatt is különösen baráti és közeli volt.

Az első nagy találkozót Putyin 2006. február 28. és március 1. közötti hivatalos budapesti látogatásán hozták tető alá. Az orosz elnök vizitjét különleges biztonsági intézkedések kísérték, a Magyar Nemzeti Múzeum timpanonján mesterlövészek ügyeltek Putyin testi épségére.

A látogatás csúcspontját egy bensőséges ebéd jelentette, amelyet Gyurcsány Ferenc rendezett meg Putyin számára az Apró-villában, ahol Dobrev Klára és fiuk, Bálint is jelen voltak. Gyurcsány 2006 márciusában a következőképpen emlékezett vissza erre a találkozóra:

Munka után mesélgetni kezdtünk Putyin elnökkel, akivel közös ismerősökről és ismeretlenekről osztottuk meg gondolatainkat. A látszólag szigorú és kemény vezető meglepően derűs és jókedvű volt, történetei tele voltak mosollyal és néha még nevetéssel is, ami minket is magával ragadott. Amikor búcsúzóul kezet fogtunk, váratlanul gyorsan megölelt. Ez volt az első alkalom, hogy ilyet tett, és meglepően jó érzéssel töltött el.

2007 júliusában Gyurcsány Ferenc újra találkozott Putyinnal, miközben a szaranszki finnugor fórum programján vett részt. A találkozó különlegessége abban rejlett, hogy az orosz elnök csárdást táncolt a Debreceni Hajdú Együttes egyik tagjával. Putyin saját szavaival élve, a tánclépéseket Gyurcsánytól tanulta el, ami emlékezetessé tette ezt a politikai eseményt.

A kapcsolat még Gyurcsány miniszterelnöki bukása után sem szakadt meg. 2009 novemberében, amikor Gyurcsány már nem volt hivatalban, Putyin meghívta őt és Dobrev Klárát egy magánjellegű vacsorára Moszkvába, egy ukrán étterembe. A találkozón mindkét feleség is részt vett - Ljudmilla Putyina jelenléte azért volt figyelemre méltó, mert az orosz kormányfő felesége szinte soha nem jelent meg hivatalos alkalmakkor. A Népszabadság 2009-ben megjegyezte: kevéssé megszokott, hogy a posztjukról távozott politikusokkal folytatott találkozóról készült fénykép felkerüljön az orosz kormányfő hivatalos honlapjára.

Gyurcsány Ferenc 2006-ban kétszer, majd 2007-ben és 2009-ben is folytatott megbeszéléseket Vlagyimir Putyinnal. Ezt követően, 2015-ben éles kritikát fogalmazott meg az orosz elnökkel szemben, és kijelentette, hogy...

A magyar-orosz kapcsolatok jelenlegi állapotának alapjai 2009 novemberére vezethetők vissza, amikor Orbán Viktor, aki akkoriban még az ellenzék vezetője volt, Szentpétervárra látogatott az Egységes Oroszország párt kongresszusára. A moszkvai magyar nagykövetség támogatásával egy körülbelül 15 perces informális eszmecserét folytatott Vlagyimir Putyinnal. Az ott elhangzottak titokzatosságot öveznek, de egy dolog világos: ezután a Fidesz addig jellemző orosz-ellenessége fokozatosan eltűnt. Érdekes, hogy Orbán már 2008-ban, a grúziai konfliktus idején éles kritikákat fogalmazott meg Oroszországgal szemben.

Az ukrajnai konfliktus kirobbanása előtt mindössze három héttel, 2022. február 1-jén Orbán Viktor Moszkvában öt órás tárgyalást folytatott Vlagyimir Putyinnal. A magyar miniszterelnök ezt a látogatást "békemissziónak" titulálta, és bejelentette, hogy...

Ha rendelkezésre áll orosz gáz, akkor lehetőség nyílik a rezsiköltségek csökkentésére.

A találkozó során megállapodás született arról, hogy Magyarország éves orosz gázszállításait egymilliárd köbméterrel növelik. Putyin kifejezte reményét, hogy a magyar választások után is folytathatják a közös munkát Orbán Viktorral. A magyar miniszterelnök Berlinben később megosztotta: "Éreztem rajta az elszántságot. Nem mondta ki, hogy háborúra készül, és nem említette, hogy támadni fog, de láttam, hogy valami nincs rendben." Orbán hozzátette, hogy ezt a helyzetet jelentette a NATO-nak is, jelezve, hogy aggasztó fejlemények történnek.

2023 októberében Pekingben, az "Egy övezet, egy út" fórum keretein belül zajlott le a 13. Orbán-Putyin találkozó. Orbán Viktor ebben az alkalomban diplomáciai fogásokkal próbált élni, és tudatosan elkerülte a "háború" kifejezés használatát, helyette inkább "katonai műveletek" terminológiát alkalmazott az Ukrajna ellen irányuló agresszióra utalva. Ezen a találkozón hangsúlyozta:

Soha nem találkoztunk még ilyen kihívásokkal. A katonai akciók és a szankciók következtében a kapcsolataink súlyos sérüléseket szenvedtek el.

Ez volt Putyin első találkozója egy EU-tagország vezetőjével az Ukrajna elleni invázió teljes körű megindítása óta.

A legutóbbi személyes találkozóra 2024. július 5-én került sor Moszkvában, mindössze három nappal azt követően, hogy Orbán Viktor először ült tárgyalóasztalhoz Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel Kijevben. Ez a találkozó volt a 14. Orbán és Putyin között, amelynek hátterében Orbán azt a magyarázatot adta, hogy "lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, amely képes párbeszédet folytatni mindenki mással." Az esemény azonban komoly felháborodást váltott ki az Európai Unióban. Charles Michel, az Európai Tanács elnöke azonnal hangsúlyozta, hogy az EU soros elnöke nem jogosult Oroszországgal tárgyalni az Unió nevében, mivel erre nincs felhatalmazása. Ursula von der Leyen is éles kritikát fogalmazott meg, kijelentve: "A békítő szándék nem fogja megállítani Putyint. Csak az egység és a határozottság vezethet el minket egy átfogó, igazságos és tartós békéhez Ukrajnában."

2024 decemberében Orbán Viktor telefonon keresztül egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, ahol egyöntetűen abban állapodtak meg, hogy mindent el kell követni az energetikai együttműködés megőrzése érdekében. A beszélgetést a magyar miniszterelnök kezdeményezte. Ekkor Volodimir Zelenszkij egy közösségi média bejegyzésben fejezte ki aggodalmát, és reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor nem fogja felhívni Basár el-Aszadot, aki Szíriából Moszkvába menekült.

A Trump-Putyin találkozó budapesti helyszíne különös történelmi iróniát hordoz. Pontosan 30 évvel ezelőtt, 1994. december 5-én ugyancsak Budapesten írták alá azt a nemzetközi egyezményt, amely garantálta Ukrajna függetlenségét és területi integritását - cserébe azért, hogy az ország lemondjon a Szovjetunió összeomlása után örökölt, világ harmadik legnagyobb atomarzenáljáról.

A Budapesti Memorandumot Bill Clinton amerikai elnök, Borisz Jelcin orosz elnök, Leonyid Kucsma ukrán elnök és John Major brit miniszterelnök írta alá az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBESZ) budapesti csúcstalálkozója alkalmával. Az egyezmény hat pontban biztosította Ukrajna, Fehéroroszország és Kazahsztán politikai függetlenségét: az aláírók kötelezték magukat a függetlenség és szuverenitás tiszteletben tartására a meglévő határokon belül, valamint arra, hogy tartózkodnak katonai erő használatától vagy azzal való fenyegetéstől. Ukrajna megkapta a biztonsági garanciákat, és az USA több mint 300 millió dollárral támogatta az atomfegyverek és hordozórendszerek leszerelését, amely 2008-ig teljesen befejeződött. Akkori kijelentések szerint "egy biztonságosabb korszak köszönt a világra".

A történelem azonban másképp alakult. Oroszország 2014-ben megsértette a memorandumot a Krím félsziget annexiójával, majd 2022 februárjában teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a 2022-es müncheni biztonsági konferencián keserűen jegyezte meg, hogy Ukrajna háromszor próbálta összehívni a memorandum garanciális államait - eredménytelenül.

Ha ez nem működik, Ukrajnának joga van kétségbe vonni a Budapesti Memorandumot és az 1994-es döntési csomag minden elemét

Harminc év elteltével, ugyanazon város falai között, két vezető ülhet le a tárgyalóasztalhoz, hogy Ukrajna jövőjéről döntsön - egy olyan konfliktus végét keresve, amelynek gyökerei részben a Budapesti Memorandum megszegésében rejlenek. A helyszín kiválasztása nem véletlen: Budapest, amely egykor a nukleáris leszerelés és a biztonsági garanciák szimbólumává vált, most a megsértett megállapodás terhe alatt fogadja azokat, akik a helyzet következményeit mérlegelik. Az irónia és a történelem súlya itt mindkét fél vállán ott nehezedik.