Tragikus esemény rázta meg a motorosfesztivál hangulatát: egy magyar motoros, Tibi, hirtelen összeesett, és életét vesztette. Százak gyűltek össze, hogy utolsó búcsút vegyenek tőle, megemlékezve mindarról, amit a motorozás iránti szenvedélye és barátságai

Tibor hirtelen összeesett, mint egy megroggyanó fa. A motorosok, akik azonnal a helyszínre siettek, mindent megtettek, hogy segítsenek, de sajnos már nem tudták visszahozni az életbe. Most több százan gyűltek össze, hogy búcsút vegyenek tőle, és motorostársai is elkísérték az utolsó útjára, megörökítve ezzel a közös pillanatok emlékét.
Tragikus esemény miatt borult gyászba július 27-én egy, az erdélyi Felkenyéren megrendezett motorosfesztivál. Az egyik elkötelezett motoros, U. Tibor ugyanis váratlanul rosszul lett és összeesett. Hamar kiderült, hogy a baj hatalmas, a férfi szíve leállt.
A megdöbbent motorosok egy csoportja azonnal hívta a mentőket, míg másik felük Tiborhoz sietett, hogy megpróbálják újraéleszteni. Minden igyekezetük ellenére, és a nem sokkal később érkező mentősök segítsége ellenére is, Tibor életét már nem tudták visszahozni, a helyszínen tragikus módon elhunyt.
A férfi most számos ember szívében hagyott űrt, hiszen lapunk értesülései szerint már régóta közismert személyisége volt a motoros közösségnek. Emellett a Black Ravens motorosklub kiemelkedő és szeretett tagjaként is számon tartották. A klub tagjai fájdalmas szavakkal búcsúznak el e népszerű és tiszteletre méltó baráttól:
A klub közösségi oldalán így emlékeztek Tiborra a tragikus hír hallatán: "Szívünkből fájdalommal búcsúzunk Tibortól, aki örökre velünk marad emlékeinkben."
A férfi utolsó földi útjára több százan kísérték el, akik mind a gyász szívfájdalmát osztották meg a családdal. Az összetört szívű hozzátartozók csupán egyetlen kéréssel fordultak a megjelentekhez: ne hozzanak koszorút, csupán egy szál virággal, vagy legfeljebb egy kisebb csokorral róják le kegyeletüket. A temetésre természetesen a motoros közösség is megjelent, méghozzá az őszinte tisztelet és a közös szenvedély jegyében. Feketébe öltözött motorosok gyűltek össze a férfi otthona előtt, ahonnan a motorok zúgása és a szívből jövő fájdalom kísérte a hosszú menetet egészen a temetőig. Ott, a csend és a gyász légkörében, néma tiszteletadással várták ki a szertartást, megemlékezve a barátról, társukról. A motoros közösség ezzel a szívszorító eseménnyel mondott köszönet mindenkinek, aki csatlakozott a búcsúzó menethez, megörökítve a közös emlékeket és a szeretetet, ami összekötötte őket.