Trump D.C.? - A Fehér Ház átveszi az amerikai főváros vezetését.

A történelem során akadtak hasonló esetek, de ezek mindig rendkívüli körülmények között történtek. Jelenleg a főváros vezetése kétségbe vonja, hogy a Fehér Háznak indokolt lenne beavatkozni Washington közbiztonsági problémáiba.

Pam Bondi, az Egyesült Államok igazságügyi minisztere, aki egyben a szövetségi legfőbb ügyészi posztot is betölti, utasította a Kábítószerellenes Ügynökség (DEA) vezetőjét, hogy vegye át a felügyeletet az amerikai főváros felett.

A főügyész csütörtök este utasította Washington D.C. polgármesterét és rendőrségét, hogy fogadják el Terry Cole-t, a Kábítószer-ellenes Ügynökség vezetőjét a kerület "sürgősségi rendőrbiztosának", és adják át neki a hivatal teljes irányítását.

Bondi rendelete arra kötelezte Muriel Bowser polgármestert és hivatali csapatát, hogy szüntessék meg a főváros "menedékváros" politikáját. Ezzel szemben a város vezetése és az ügyészség határozottan elutasítja ezt az utasítást, és jogi szempontból is kifogásolják annak érvényességét.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a helyzet a washingtoni Nemzeti Gárda körüli biztonsági intézkedések kapcsán jelentős változásokon ment keresztül. Míg az előző napokban csupán annyit tudtunk, hogy a Gárda a Fehér Ház és a Capitolium védelmét látja el, ez az új fejlemény már egy komolyabb szintemelkedést tükröz. Érdemes megjegyezni, hogy a DEA (Kábítószer-ellenes Ügynökség) nem a nemzetbiztonsági feladatok ellátására hivatott, hanem egy speciális bűnüldöző szerv, amelynek jogkörét a törvény nem terjeszti ki rendőri hatáskörökre.

Bondi üzenete azonnali reakciót váltott ki a főpolgármester és a kerületi főügyész részéről, akik határozottan kifejezték, hogy nem tudják teljesíteni a kérést. Azonban ellenállásuk várhatóan eredménytelen lesz, mivel a Főparancsnok, Donald Trump, rendelkezik a jogkörrel, hogy elrendelje a rendőri felügyeletet.

A 1973-ban elfogadott jogszabály értelmében, amely a fővárosi kerület (Washington D.C.) jogi státuszát szabályozza, lehetőség nyílik arra, hogy "sürgős esetekben" a rendőrségi irányítást a szövetségi hatóságok átvállalják. Ezt a lépést haladéktalanul kötelesek értesíteni a Kongresszus tagjait. Amennyiben azonban a rendkívüli körülmények 30 nap elteltével is továbbra is fennmaradnak, úgy a jogszabály értelmében már szükséges a törvényhozás jóváhagyása is.

Brian Schwalb, D.C. főügyésze hangsúlyozta, hogy a törvény nem biztosít felhatalmazást az elnök számára a rendőrfőnök eltávolítására vagy leváltására, továbbá a rendőrségi parancsnoki struktúra módosítására sem. Véleménye szerint "a Bondi-rendelet túlterjeszkedik a jogkörén."

Mivel a szövetségi hatóságok már aktívan megkezdték a főváros ellenőrzését, az eltérő jogi álláspontok érvényesítése kihívásokba ütközhet. Az ügy a bíróság elé kerül, de a lehetséges kimenetele és végrehajthatósága kérdéses marad. Elképzelhető, hogy három bírósági szinten zajlik majd a folyamat, és mire a végső döntés megszületik, a Trump-csapat már teljes mértékben átveheti a főváros rendőri irányítását. Az AP hírei szerint az első beadvány már megérkezett a kerületi bírósághoz.

A kormány legújabb rendelete számos konkrét utasítást fogalmaz meg. Például eltörli azt a szabályt, amely szerint illegális bevándorlókat kizárólag szövetségi parancs alapján lehet letartóztatni. Ennek következtében egy kábítószer-nyomozó mostantól elfoghat egy bevándorlót, még akkor is, ha az nem vesz részt droghasználatban vagy -kereskedelemben. Hasonlóképpen, egy drogügyi nyomozónak elvileg nincs felhatalmazása arra, hogy megítélje, egy személy illegálisan tartózkodik-e az országban, és - elméletileg - nem is fér hozzá a bevándorlási hatóságok adatbázisaihoz.

Az intézkedések zökkenőmentes láncolata összhangban áll Donald Trump azon céljaival, hogy "megtisztítsa a fővárost" az illegális migrációtól, amely eddig a menedékhelyének számított.

"Washington nem marad menedékváros, amely aktívan védi a bűnöző idegeneket" - mondta Bondi a Fox News csütörtöki interjújában. "Ez nem fog megtörténni."

A legismertebb precedens 1968 áprilisában történt. A Martin Luther King meggyilkolása után kirobbant zavargások idején Lyndon B. Johnson elnök szövetségi csapatokat és a Nemzeti Gárdát vezényelte Washington D.C.-be, és a főváros rendőrségi irányítását is átvette. Az intézkedés a rend helyreállításáig tartott, de már akkor is komoly vita övezte, mert felmerült a kérdés, hogy meddig mehet el a szövetségi kormány a helyi önkormányzati autonómia kárára.

A 2021. január 6-i Capitolium ostroma idején Trump elnök engedélyezte a Nemzeti Gárda mozgósítását a fővárosban, de ez nem járt a rendőrség teljes átvételével, csak szövetségi egységek bevonásával. (A hét elején még úgy tűnt, hogy a folyamat most is megáll ezen a szinten, de tegnap mégis eszkalálódott.)

A történelem lapjain számos példa található az önkormányzati autonómia korlátozására. Kennedy és Johnson elnökök időszakában különösen a déli államokban alkalmaztak szövetségi erőket, hogy megszüntessék a faji megkülönböztetést. Ennek során akár Wallace alabamai kormányzó hatáskörének megvonása is megtörtént, mivel ő megakadályozta, hogy a felvételt nyert fekete diákok belépjenek az egyetemekre.

A 1970-es évek elején New York városában drámai bűnözési hullám ütötte fel a fejét, ami arra késztette az FBI-t és más illetékes ügynökségeket, hogy rendkívül hatékony közös nyomozócsoportokat hozzanak létre. Ez a lépés gyakorlatilag szövetségi irányítást jelentett olyan komoly ügyekben, mint a helyi szervezett bűnözés és a drogkereskedelem, amelyek komoly fenyegetést jelentettek a közbiztonságra.

A főváros esetében eddig még sosem tapasztaltunk ilyen széleskörű hatáskör-elvonást.