Ungváry Krisztián új írásában arra világít rá, hogy Schmidt Mária aktívan részt vesz a hibrid háború stratégiáiban. A hibrid háború fogalma alatt olyan konfliktusokat értünk, amelyekben a hagyományos katonai eszközök mellett információs hadviselés, propag

Ungváry Krisztián történész így fogalmazott meg kritikát Schmidt Mária cikkéről: „A szöveg látszólag egy közszereplő nézőpontját tükrözi, de valójában az orosz dezinformációs kampány részeként kell értelmezni.” A Terror Háza főigazgatója azt a színjátékot próbálja bemutatni, amelyben az ukrán hadsereg tevékenységét a bucsai mészárlás kapcsán manipulálja.

Bár azóta rengeteg videó- és hangfelvétel, valamint az ENSZ megbízásából készült részletes tényfeltáró elemzés támasztotta alá, hogy a 234. légi rohamezred orosz ejtőernyősei több száz civilt gyilkoltak meg és kínoztak halálra Bucsa városában, Schmidt Mária mégis kitartóan próbálja megcáfolni ezeket az állításokat. Cikkében Kreml-közeli forrásokra hivatkozva igyekszik alátámasztani azt az elképzelését, hogy az egész csupán egy jól megtervezett átverés.

Ez a félrevezető akció pontosan az, amiről Rácz András és Szele Tamás is írtak a Facebookon korábban. Schmidt Máriáról nagyon negatív véleményem van, de biztos vagyok benne, hogy nem annyira naiv, hogy elhigye a leírtakat. Tudnia kell, hogy a feketét fehérnek nevezni - mondta Ungváry. "Mivel Schmidt Mária olyan hazugságokat terjeszt, amelyeket a tényfeltáró sajtó már 2022-ben részletesen cáfolt, nyilvánvaló, hogy itt nem véletlen tévedésekről van szó, hanem szándékos manipulációról. Schmidt Mária azt is jól tudja, hogy az általa független tanúként említett 'francia felcser' (Adrien Bocquet - a szerk.) valójában Putyintól kapta az állampolgárságát, és Franciaországban elítélték. Ez csak egy példa arra, hogyan kreál Schmidt Mária 'tanúkat'."

A lapunknak nyilatkozó történész úgy látja, Schmidtet nem a tények érdeklik, pusztán kijelentéseinek forintosítható hatalompolitikai haszna: minden áron próbálja megtartani NER-től függő státuszait. A bucsai mészárlást relativizáló blogbejegyzéssel azonban túllépett egy határon, konkrétan Oroszországot támogatja, az orosz álláspontot népszerűsíti, és "ezzel aktív résztvevője lett a hibrid háborús hadműveletnek".

A vitatott cikk április 29-én látott napvilágot, ugyanazon a napon, amikor Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes Budapestre látogatott, hogy megbeszéléseket folytasson Magyar Leventével, a külügyminiszter helyettesével. Ungváry Krisztián szerint Schmidt Mária cikkének megjelenését valószínűleg ehhez az eseményhez igazította, azonban azt, hogy ez önálló döntés vagy külső nyomás eredménye volt, Ungváry lényegtelennek tartja. "A magyar fél ebben a konfliktusban Oroszország oldalán áll, és így indirekt hadviselővé vált, elárulva saját katonai szövetségeseit" - mondja nyilatkozatában. "A háborúban pedig a múzsák hallgatnak. Ez azt jelenti, hogy a háború résztvevői által végrehajtott minden cselekedet valakinek az érdekeit szolgálja, ideértve a politikai szereplők megnyilvánulásait is."

A hibrid hadviselés keretein belül fontos tényező lehet, hogy a magyar kormány nyitottan fogadja az ukrán küldöttet. A találkozó elutasítása nemcsak diplomáciai szempontból lenne hátrányos, hanem azt is üzenheti, hogy melyik oldalra áll a magyar politika. Esetleg egy üzenetértékű írásban is kifejezhetik, hova húz a szívük, ami még inkább felerősítheti a feszültségeket a régióban.

Ungváry Krisztián ugyanakkor fontosnak tartja, hogy az ügynek idővel jogi és morális következményei legyenek, "már ha az igazságszolgáltatás ehhez megfelelő állapotba kerül". Azt ugyanis, hogy a Terror Háza múzeum főigazgatója von kétségbe egy nyilvánvaló tömeggyilkosság-sorozatot, a történész kifejezetten undorítónak érzi. Tegyük hozzá, az orosz háborús bűnök relativizálása vagy éppen megkérdőjelezése nem új jelenség a NER-közeli értelmiségnél, bár ilyen magas polcról még sosem vonták kétségbe azokat. Februárban Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet újságírója nevezte "hamis zászlónak" a bucsai mészárlást.

A Látószögön megjelent cikkel kapcsolatban elsőként Schmidt Máriát kérdeztük meg levélben - szerettük volna megtudni, hogy a visszakereshető adatok, az orosz katonák bűnösségét bizonyító elemzések ellenére miért vonja kétségbe a bucsai mészárlás körülményeit, és miért Kreml-párti forrásokat idéz.

Kérést intéztünk a Magyar Tudományos Akadémiához is, amelyet Schmidt nemrégiben a sztálinista intézmények közé sorolt. Az eddig megkeresett felektől azonban nem érkezett válasz - amennyiben bármilyen visszajelzés érkezik, cikkünket azonnal frissítjük.