A halgazdaság válságos helyzetben van. A fenntartható fejlődés érdekében sürgős lépések szükségesek az iparág megújítására. A környezeti kihívások, a klímaváltozás és a túlnépesedés hatásai mind hozzájárulnak a halászati erőforrások kimerüléséhez. Az inno

A magyar halgazdaság kritikus helyzetbe került, mivel a dunántúli halásztavak és tógazdaságok vízhiányos állapotban vannak. Emellett a takarmányárak folyamatosan emelkednek, ami tovább nehezíti a helyzetet, és az állományok is fokozott stressznek vannak kitéve a védett ragadozó állatok miatt. A halfogyasztás csökkenése is aggasztó, hiszen a vásárlók egyre inkább az olcsóbb élelmiszerek felé fordulnak. Ráadásul az exportpiacon sem mutatkoznak kedvező jelek – tájékoztatott Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója az Agrárszektornak.

A csehek, horvátok és bolgárok helyzete kedvezőbb, a vezérigazgató véleménye szerint ennek hátterében az áll, hogy jelentősebb támogatásban részesítik halastavaikat. Az ágazatban nem tapasztalható sem aszálykár, sem árvízkár, ami Magyarországon a biztosítási lehetőségek teljes hiányát vonja maga után.

"A területi alapú maximális támogatás, amely a természeti értékek megőrzésére irányul, hektáronként mindössze 100 euró. Ezzel szemben Horvátországban és Lengyelországban ez az összeg 300 euróra rúg, ami jelentős hátrányt jelent számunkra" - nyilatkozta a szakértő. Hozzátette, hogy Romániában és Magyarországon is egyre többen hagyják el a halastavi termelést, és inkább az ipari növénytermesztés felé fordulnak, mivel így lényegesen magasabb területalapú támogatásokra és kedvezményekre tehetnek szert.

Bár tavasszal jelentős csapadékok érkeztek, az őszi és téli időszakban tapasztalt vízhiány következtében a száraz talaj gyorsan felszívta a vizet. Lévai Ferenc véleménye szerint a hiányzó vízmennyiség pótlása gyakorlatilag lehetetlen feladat, mivel a halgazdálkodási ágazat jelenleg három-négy vízügyi igazgatósággal osztozik a rendelkezésre álló vízkészleten, miközben az öntözések tovább csökkentik ezt a korlátozott erőforrást.

A szárazság következtében a takarmányárak emelkedésnek indultak, mivel a csökkenő vízkészletek kevesebb terményt eredményeztek, ami pedig elkerülhetetlenül magasabb árakat vonzott magával. Az ágazat legfőbb költségsorrendje a takarmány, és az aszály hatásai országszerte megviselték a gazdákat.

Az aszály azzal is jár, hogy a kisebb vízi életterekből a védett ragadozó állatok a nagyobb vizekhez vándorolnak. "Ha nincsenek part menti nádasok, akkor egy 60 centis vízben nem tudnak elbújni a halak a gázlómadarak elől. Ez fokozza a stresszt az állományokban, ami szintén negatívan hat az eredményeinkre" - mondja Lévai Ferenc.

A szakértő véleménye szerint az év hátralévő időszakában nem várható, hogy a víz mennyisége növekedne, illetve a takarmány ára csökkenne. Az ágazat résztvevői pedig előbb-utóbb súlyos veszteségekkel nézhetnek szembe.

A válságot ma már lehet látni a vendéglátásban is. Már a Balaton környékén is azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok étterem csak péntek-szombat-vasárnap van nyitva, mert a hét többi napján nem éri meg nekik kinyitni. Az ilyen hektikus nyitvatartások és a csökkenő vendéglétszám ugyanakkor azt jelenti, hogy sokkal egyszerűbb nekik a fagyasztott halakat elővenni a hűtőből, mint friss magyar hallal dolgozni. Pedig az ágazat szereplői vinnének halat bárhova, ha lenne rá vevő

„Kérlek, formáld át a mondandódat saját stílusod szerint!” – javasolta Lévai Ferenc.

Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy bíznak abban, a döntéshozók felismerik a helyzet komolyságát, és megértik, hogy a halastavak óriási lehetőséget kínálnak Magyarország vízmegtartó képességének növelésére. "Elvesztettük a vízünket, a hazai folyók már nem alkalmasak a víz tárolására, a medrek erodálódtak, és a gátak hiányoznak. Például a Dunán 32 vízlépcső található, ám ezek közül egy sem működik hazánk területén. A Tiszán a Csongrádi vízlépcső létfontosságúvá válhat, hiszen az ivóvízbázisok is veszélybe kerültek. A tógazdaságokban viszont jelentős mennyiségű vizet lehetne tárolni; a jelenlegi 350 millió köbméteres kapacitást akár 500 millió köbméterre is bővíthetnénk" - fejtette ki. A vezérigazgató sürgeti a célzott támogatások bevezetését is.

Kihívást jelent olyan politikai környezetben navigálni, ahol a nagyság és a hatalom dominál, miközben az igazi értékek gyakran háttérbe szorulnak. A halastavakban rejlő természeti kincsek és az ott élő életközösségek olyan felbecsülhetetlen értéket képviselnek, amelynek eltűnése véglegesen pótolhatatlan következményekkel jár.

- felelte.