Van egy stratégiai jelentőségű ásvány, amely hamarosan elérhetővé válik a nyugati ellátási láncban. Ez az ásvány nemcsak katonai szempontból fontos, hanem a globális gazdaság számára is alapvető szerepet játszik. A G7 csoport foglalkozik a kérdéssel, és a

A szerző az Erste Befektetési Zrt. elemzői csapatának tagja. A Zéróosztó pedig a G7 szakmai elemzői rovata.

Az antimon, amely a periódusos rendszer 51. elemét képviseli, egy érdekes félfém, mely ezüstszürkés csillogásával és rideg állagával hívja fel magára a figyelmet. Porítása mozsárban könnyedén megvalósítható, és szobahőmérsékleten stabil formában létezik. Különösen figyelemre méltó, hogy trioxidja kiemelkedő tűzálló tulajdonságokkal rendelkezik, ami miatt az antimon kulcsszereplővé vált a tűzálló anyagok előállításában. Az ólom-savas akkumulátorok gyártásában is fontos szerepet játszik, azonban a fejlett országokban a használata az utóbbi években csökkent, így a tűzállóságra való fókuszálás került a középpontba.

Az antimonnak nagyon fontos szerepe van a védelmi iparban, az energiatermelésben, valamint a kerámia- és üveggyártásban.

Az antimon a hadiiparban kiemelkedő szerepet játszik, különösen az ólommal való ötvözés révén, amely lehetővé teszi, hogy az ólom alkalmas legyen lőszergyártásra. Az ólom önállóan hajlamos a ridegségre, amikor a súrlódás következtében megég, így az ötvözés elengedhetetlen a kívánt teljesítmény eléréséhez. Ezen túlmenően az antimon fontos szerepet vállal a katonai egyenruhák tűzállóvá tételében, amely alapvető NATO-kompatibilitási követelmény. Egy átlagos katonai egyenruhához körülbelül 400 gramm antimon szükséges. A legfrissebb adatok alapján a tűzálló anyagok felhasználásának 60%-át a műanyagok, textíliák és bevonatok teszik ki, amelyeknek csaknem egyharmada katonai célokra kerül felhasználásra.

A három évvel ezelőtti adatok alapján az évi 110 ezer tonnás globális antimonbányászat 54 százalékát Kína, 18 százalékát Oroszország adja, mellettük Tádzsikisztán (15 százalék) piaci részesedése jelentős. Vagyis a teljes termelés 88 százaléka keletről származik.

Az antimon kritikus ásvány. Az Egyesült Államok a közelmúltban kezdte el támogatni a bányászatát, mivel nagyon csekély a nyugati bányászat és a feldolgozás mértéke, emiatt a nyugati világ kitett a keleti beszállítóknak. Az USA-ban jelenleg nincs működő antimonbánya, üzemelő antimonkohó is mindössze egy van.

2024 augusztusától kezdve Kína erőteljesen korlátozta az antimon exportját, emiatt a nyersanyag világpiaci ára a 2021-es 5500 dollár/tonna szintről közel 20 ezres szintre nőtt. A legutóbbi USA és Kína közti kereskedelmi megállapodás alapján ismét eladható az antimon a nyugati világba, feltéve, ha ezt nem katonai célra használják. Márpedig az USA védelmi ipara számára ez egy kulcsfontosságú anyag, ami nélkül hiányos a hadiipari potenciál.

Bár az antimon bányászati és feldolgozási tevékenységei túlnyomórészt keleten zajlanak, a globális fogyasztásának 70%-a Európa és Észak-Amerika piacain realizálódik. Ez egy tipikus példa arra, hogyan alakul ki a globális ellátási lánc: a környezetszennyező és energiaigényes bányászat és feldolgozás főként Kínában történik, miközben a nyugati világban található felhasználók élvezik a termék előnyeit. Az antimon különösen fontos a hadiipar számára, ahol elengedhetetlen alapanyagnak számít.

Az antimon kiváló befektetési sztori lehet, hiszen a nyugatnak - élén az Egyesült Államokkal - alapvető érdeke, hogy csökkentse egy ilyen kulcsfontosságú anyag esetén a keleti függést, és kiépítse a nyugati beszállítói láncot. Ehhez az USA direkt anyagi támogatást nyújt amellett, hogy a szabályozói környezetet is javítja, például a kutatási, bányászati vagy kohótelepítési engedélyek gyorsított kiadásával.

Az Ersténél két olyan részvényt azonosítottunk, amelyek lehetőséget kínálnak a befektetési narratíva szempontjából.

Az egyik figyelemre méltó szereplő a kanadai tőzsdén a Perpetua Resources, egy bányászati cég, amely az Egyesült Államokban működik. Jelenleg a Stibnite bánya újranyitására készül, amely Idaho állam Valley County területén található, és ezt 2028-tól tervezik megvalósítani. Az antimonit néven ismert ásvány, angolul stibnite, jelentős mennyiségű antimont tartalmaz, és ez az elem legfőbb forrása a bányászati iparban.

A Stibnite az Egyesült Államok legnagyobb antimonbányája volt a 20. században. Az újraindítás után a becslések szerint az USA antimonigényének 35 százalékát elégítheti ki ez a lelőhely. A becsült 148 millió font antimonkészlet mellett 4,8 millió uncia aranykészlet is található itt, ami évi 460 ezer uncia arany- és 18 millió font antimonbányászatot tesz lehetővé 2028 után.

A United States Antimony Corporation egyedülálló szereplő az észak-amerikai antimon kohászat terén, hiszen ez az egyetlen jelentős kapacitással rendelkező vállalat ezen a kontinensen. Két kohászati üzem működik a birtokában: az egyik aktívan üzemel Montanában, míg a másik Mexikóban éppen újraindítás alatt áll. Érdekesség, hogy az Egyesült Államokban jelenleg nem folyik antimonbányászat, így a montanai üzem az elhasználódott ólom-savas akkumulátorokból nyeri ki az alapanyagot. Ez azonban csupán a feldolgozási kapacitás 18 százalékát teszi ki; a fennmaradó részt külföldről importált érc feldolgozásával biztosítják.

A vállalat emellett Kanadában és Alaszkában különféle kutatási jogokat birtokol, amelyek célja új antimonlelőhelyek felfedezése és kiaknázása. A cég zeolitbányászattal is foglalkozik, így jelentős bányászati tapasztalattal rendelkezik. A jövőben a United States Antimony Corporation fogja feldolgozni a Perpetua Resources által kitermelt antimont, mégpedig az előbbi vállalat montanai létesítményében.