A legfrissebb hírek szerint súlyos környezeti problémával nézünk szembe: veszélyes vegyszerek kerültek a hazai tavakba, folyókba és a talajvízbe. Ez újabb figyelmeztetés arra, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a környezet védelme érdekében - figyelme

Közérdekű adatigénylés révén napvilágra került, hogy a glifozát, az egyik legelterjedtebb gyomirtó szer, már a magyar tavakban, folyókban és talajvízben is fellelhető. A 2019-es országos felmérés eredményei eddig rejtve maradtak, pedig a kutatás aggasztó mértékű szennyezettséget mutatott ki.

Az Átlátszó egy 2019-es országos felmérés eredményeit tartalmazó vizsgálati anyagra hivatkozva számolt be arról, hogy Magyarország vizeiben is jelen van a glifozát. A dokumentumot közérdekű adatigénylés keretében szerezték meg, mivel a kutatási jelentést korábban nem hozták nyilvánosságra - írta meg a Telex.

A glifozát a gyomirtók királya, hiszen a herbicidpiac közel 30%-át uralja. Olcsósága és hatékonysága miatt a mezőgazdasági szektor és más iparágak elválaszthatatlan társukká tették, még akkor is, ha több kutatás figyelmeztetett rá, hogy potenciálisan rákkeltő és a biológiai sokféleséget is komolyan fenyegeti. Ennek ellenére az Európai Bizottság 2023-ban újabb tíz évre meghosszabbította a használatának engedélyét, megosztva ezzel a közvéleményt és az érintett szakmák véleményét.

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság 2019-ben végzett kutatása alapján megdöbbentő eredményekre derült fény: a vizsgált talajvíz-minták 14 százalékában fellelhető volt a glifozát és annak bomlástermékei, míg a minták 2,5 százaléka a megengedett határérték felett tartalmazta ezt a gyomirtót. A helyzet még aggasztóbb a felszíni vizek esetében, ahol a minták háromnegyedében azonosították a szert és annak melléktermékeit.

A jelentés "megdöbbentő" jelzővel illeti, hogy a határérték többszörösét mérték a vízművek által üzemeltetett, 130-160 méter mély kutakban is. A szennyezés nyomai az ország egész területén fellelhetők voltak. A kutatók azt is felfedezték, hogy a glifozát sok mezőgazdasági területen nem bomlott le egy év alatt, ellentétben a szakirodalomban leírtakkal. Ez a körülmény hozzájárulhatott ahhoz, hogy a vegyület a hazai vizekbe került.

Az N-(foszfonometil)-glicin néven is ismert vegyületet 1974-ben dobta piacra Roundup néven a Monsanto. Az Egyesült Államokban népszerűségét növelte, hogy a cég olyan génmódosított (GMO) növényeket fejlesztett ki, amelyek ellenállnak a glifozátnak.

A szer egészségügyi kockázatai figyelemre méltóak. Egy új kutatás rámutatott, hogy a szer használata összefüggésbe hozható a leukémia kialakulásának fokozott kockázatával. Továbbá, oxidatív stresszt idézhet elő, amely DNS-károsodáshoz és különböző daganatos megbetegedésekhez vezethet. E veszély nem csupán azokat érinti, akik közvetlen kapcsolatban állnak a szerrel, hanem azokat is, akik táplálék útján kerülnek vele kapcsolatba.

Bár az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) kockázatértékelő bizottsága 2022-ben arra a megállapításra jutott, hogy a glifozát nem minősíthető rákkeltő anyagnak, és számos amerikai mezőgazdasági érdekvédelmi szervezet is biztonságosnak ítélte meg, ezek a nyilatkozatok vitathatók. A Bayer, amely felvásárolta a Monsantót, ugyanis sorra veszít a rákos megbetegedésben szenvedő gazdák által indított perekben.

Az Átlátszó érdeklődésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatott, hogy "a vizsgálatot követően elindult a következő országos felmérés megtervezése, amelybe a glifozát és az AMPA is integrálva lett". Ezenkívül megjegyezték, hogy 2019 óta a glifozát és annak bomlási termékei szerepelnek az Országos Tisztifőorvos által kijelölt, az ivóvízben ellenőrizendő peszticidek listáján.