Washington erőfeszítései ellenére a német választásokon a várható eredmények valószínűleg megvalósulnak.

Bár Donald Trump köre, különösen J.D. Vance alelnök, igyekezett támogatni az Alternatíva Németországnak (AfD) pártot, a legfrissebb jelek alapján úgy tűnik, hogy a vasárnapi előrehozott választások után a szélsőjobboldali formáció nem kerülhet közel a hatalomhoz. A legtöbb előrejelzés azt mutatja, hogy a kancellár kiléte már biztosnak tűnik, csupán az a kérdés marad, hogy Friedrich Merz, a jobbközép politikai tömörülés vezetője, milyen erősségű törvényhozási többséget tud kialakítani a jövőbeli kormányához.

Hacsak valami váratlan fordulat nem áll be, a közelgő németországi vasárnapi választások után a jobbközép politikai tábor képviseletében Friedrich Merz léphet Olaf Scholz szociáldemokrata kancellár helyébe. A Forsa pénteken közzétett felmérése megerősítette a korábbi tendenciákat, miszerint a választók 29%-a a Kereszténydemokrata Unióra (CDU) és bajor testvérpártjára, a Keresztényszociális Unióra (CSU) voksolna. Ez a szövetség tehát valószínűleg az új kancellárt adja majd.

A leköszönő Olaf Scholz vezette Szociáldemokrata Párt (SPD) várhatóan a szavazatok 15%-át szerzi meg, míg a kormányzó Zöldek támogatottsága 13%-ra tehető. Az új amerikai kormányzat képviselőinek megnyilatkozásai miatt fokozott figyelem irányul az AfD-re is, amely azonban várhatóan ezúttal sem jut el a hatalom közelébe. A legfrissebb felmérések alapján a szélsőjobboldali párt 20-21%-os támogatottságot mutat.

Úgy tűnik, hogy az AfD népszerűsége továbbra is stabilan áll, hiszen a világ leggazdagabb emberének támogatása és az új washingtoni adminisztráció prominens képviselőinek erőfeszítései sem tudtak rajta érdemben változtatni.

Kevesebb mint két héttel a parlamenti választások előtt, a müncheni biztonsági konferenciára érkező amerikai alelnök figyelemre méltó módon a házigazda ország kormányfője helyett az AfD kancellárjelöltjével, Alice Weidellel folytatott megbeszélést. J.D. Vance konferencián tartott előadásában éles kritikát fogalmazott meg az európai politikai vezetőkkel szemben a demokrácia jelenlegi állapotát illetően. A német politikai színtér szereplőinek pedig azt vetette szemükre, hogy "tűzfallal" próbálják körbevenni a szélsőjobboldalt, ami véleménye szerint elfogadhatatlan egy demokratikus társadalomban.

Olaf Scholz az X platformon éles hangon elutasította Vance vádjait, hangsúlyozva, hogy a német demokratikus pártok között a nemzetiszocializmus történetéből tanultak, és közösen kialakították azt a konszenzust, hogy nem támogatják a szélsőjobboldali pártok hatalomra jutását. Ezt a megközelítést egyfajta "tűzfal" építésének nevezte, amely megvédelmezi a demokratikus értékeket.

A lehetséges kancellár, Friedrich Merz pénteki nyilatkozatában a müncheni fórum körüli diskurzus tanulságait úgy fogalmazta meg, hogy "míg Németország jövője Nyugat felé mutat, kérdéses, hogy a Nyugat magában foglalja-e az Egyesült Államokat". A Reuters által idézett támogatóknak írt levelében a konzervatív politikus hangsúlyozta: "Európa jövőbeni sikere érdekében Németországnak fel kell készülnie a vezetői felelősség vállalására."

A vasárnapi választáson a négy jelentős politikai erő mellett három kisebb párt is megpróbálja elérni a parlamenti bejutáshoz szükséges ötszázalékos küszöböt. A kisebb pártok teljesítménye kulcsfontosságú lehet, hiszen ez döntő hatással bír arra, hogy Merz milyen többséggel tud majd kormányozni, és mennyire lesz szilárd a koalíciója.

Emlékezetes, hogy a 2021. szeptemberi választásokat több mint két hónapi egyeztetés követte, az így létrejött hárompárti koalíció mégsem húzta ki az idén ősszel esedékes "rendes" választásokig. Jelenleg három alakulat "billeg" a bejutási küszöböt jelentő öt százalék körül: az üzletpárti Szabaddemokraták (FDP), amely miatt pár hónapja felbomlott a szociáldemokrata vezetésű koalíció, a hagyományos Baloldal (Die Linke), illetve az utóbbiból tavaly kivált Sarah Wagenknecht Szövetség (BSW), amely kampányát az Ukrajnának nyújtott támogatás leállítására összpontosította.

A legújabb felmérések alapján a Baloldal népszerűsége körülbelül nyolc százalékra emelkedett. Elemzők szerint ennek hátterében az áll, hogy a választók egy része mély csalódottsággal reagált a CDU és az AfD közötti együttműködésre a migrációs reform ügyében. E jelenség a január végén zajló kancellárjelölti vitán is felmerült, amely mindössze egy héttel a választások előtt zajlott.