Az üzletrész értékesítése egy olyan folyamat, amely során egy vállalkozás tulajdonosa a cégben meglévő részesedését értékesíti egy harmadik félnek. Ez a tranzakció számos tényezőtől függ, mint például a vállalat piaci helyzete, pénzügyi mutatói és a poten

Tisztelt Szerkesztőség! Két magánszemély üzletrész adás-vételi szerződést kötött egy magyarországi kft. üzletrészének értékesítésére, amelynek vételára a névértéken került meghatározásra. Érdemes megemlíteni, hogy a kft. saját tőkéje jelentősen meghaladja a névértéket, és a társaság eszközei között ingatlanok is találhatóak, viszont nem minősül "belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak". A kérdés az, hogy milyen adókötelezettségek vonatkoznak az eladóra és a vevőre az üzletrész adás-vételénél. Helyesen értelmezzük-e, hogy az eladó esetében az üzletrész adókötelezettségének megállapításánál az szja-törvény 67. §-a alapján az eladási és szerzési érték közötti különbség adóalapként árfolyamnyereséget képez? Az eladás során, mivel az üzletrész eladási ára megegyezik a szerzési értékkel, az eladó magánszemélynek nem keletkezik jövedelme. A vevő oldaláról nézve, a kérdés az, hogy bár az szja-törvény 77/A § (1) bekezdése szerint a szokásos piaci érték (amely a saját tőke összegét jelenti) meghaladja a megszerzésre fordított kiadást, a (2) bekezdés alapján ez nem minősül bevételnek, mivel a vevő magánszemélytől vásárolta meg az üzletrészt. Érdemes megkérdezni, hogy ez valóban azt jelenti-e, hogy a vevő számára sincs szja kötelezettség. Végül felmerül a kérdés, hogy az ügylet kapcsán van-e egyéb adókötelezettség, amelyet figyelembe kell venni. Kérem, szíveskedjenek megosztani véleményüket az ügylettel kapcsolatos adózási kötelezettségekről! Köszönettel, Tóth Erika