A válságok sorozatával szembenéző iráni vallási rezsim mindent elkövet, hogy elkerülje a megroppanást.
Az iráni rezsim harcban áll a saját fennmaradásáért, miközben egyre inkább szembesül a nemzetközi elszigeteltség fokozódásával, a belső feszültségek erősödésével, a lakosság elégedetlenségével és egy súlyos gazdasági válsággal.
Semmi sem változott, csupán a szokásos igazságtalanságok ismétlődnek Iránnal szemben - hangoztatja már hetek óta a teheráni kormányhoz közeli sajtó. A háború következményeihez képest is súlyosabb hatásokkal kell számolnunk - ezt a figyelmeztetést is folyamatosan hallani lehet a médiában. Feltűnő a disszonancia, ahogyan a teokratikus rezsimhez hű orgánumok reagálnak az Irán ellen múlt hónap végén újra bevezetett ENSZ-szankciókra, valamint az európai és más országok által újra aktivált büntetőintézkedésekre. Szakértők egybehangzó véleménye szerint mindez egy dolgot tükröz: a riadalmat, amely a kormányzati körökben terjed.
Az iráni síita vallási rendszer
Az egyik legkomolyabb kihívásával néz szembe.
az 1979-es iszlamista forradalom óta. Egy évtizeddel a nagyhatalmak - az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország -, valamint Irán között létrejött atomalku és azt követően a szankciók megszüntetése után a perzsa állam megint pária státuszba került a Nyugat és a szövetségesei nézőpontjából. Növekvő elszigeteltségét legfeljebb a Kínához és Oroszországhoz fűződő felemás viszony enyhítheti.
