Botrány robbant ki Vlagyimir Putyin repülőgépének ügyében - Moszkva Varsót terrorizmussal vádolja.

Példátlan diplomáciai botrány robbant ki Moszkva és Varsó között: az orosz külügyminiszter azzal vádolja Lengyelországot, hogy terrorcselekményt tervez Vlagyimir Putyin gépe ellen. A lengyel külügyminiszter ugyanis kijelentette, hogy nem tudják garantálni az orosz elnök biztonságát, ha a légterükbe repül. Ezt azonban a Kreml egyértelmű fenyegetésként értékelte. Az ügy szorosan kapcsolódik az elhalasztott budapesti Trump-Putyin találkozóhoz és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság Vlagyimir Putyin ellen kiadott nemzetközi elfogatóparancsához.

Az orosz-lengyel kapcsolatok mély válságba kerültek, miután Moszkva súlyos vádakat fogalmazott meg Varsóval szemben, miszerint az "terrorcselekményekkel fenyegeti" Vlagyimir Putyin orosz elnök repülőgépét. A helyzet drámai fordulatot vett, amikor a lengyel külügyminiszter nyíltan felvetette, hogy eljárást indítanának az orosz elnök ellen, amennyiben gépe átrepülne Lengyelország légterén a budapesti csúcstalálkozóra. Ez a váratlan diplomáciai összetűzés újabb feszültségeket szült a két ország között, és aggasztó kérdéseket vetett fel a regionális stabilitás szempontjából.

Szergej Lavrov, az orosz külügyminiszter, éles bírálatot fogalmazott meg lengyel kollégájával, Radoslaw Sikorski-vel szemben. Lavrov a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek nyilatkozva kifejtette: "A lengyelek most már maguk is készek terrorcselekmények elkövetésére." Ezen túlmenően megjegyezte, hogy Sikorski fenyegetést fogalmazott meg, miszerint nem garantálható Vlagyimir Putyin repülőgépének biztonsága a lengyel légtérben, amennyiben az orosz elnök Budapestre utazik a Donald Trumppal tervezett csúcstalálkozóra.

Az orosz külügyminiszter hivatkozott egy lengyel bírósági határozatra, amely szerint Oroszország felelős a 2022-es Északi Áramlat elleni támadásért. Ezzel párhuzamosan a lengyel diplomácia vezetője az orosz elnök mozgásának korlátozásával kapcsolatos fenyegetéseket fogalmazott meg, ami precedens nélküli lépés lenne - állítja az orosz diplomácia vezetője.

Radoslaw Sikorski keddi nyilatkozatában sokkal árnyaltabban fejtette ki véleményét, mint ahogy azt az orosz külügyminiszter tette. Sikorski hangsúlyozta, hogy nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy egy független bíróság kötelezheti a kormányt egy repülőgép feltartóztatására, hogy így a hágai bíróság elé állíthassanak egy gyanúsítottat. Az ügy mögött az orosz elnök ellen kibocsátott elfogatóparancs húzódik meg, amely Vlagyimir Putyint háborús bűnökkel vádolja az ukrajnai konfliktus kapcsán.

Bár Varsó kijelentése tovább szította a tüzet, az amerikai és az orosz elnök közötti budapesti csúcstalálkozó már eleve meghiúsult, még mielőtt ez a diplomáciai csörte kirobbant volna. Szergej Lavrov hétfőn tárgyalt telefonon Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, ahol az előzetes tervekkel ellentétben már arról volt szó, hogy egyelőre nem találkoznak egymással, ugyanis eltérően látják az ukrajnai háború lehetséges lezárásának feltételeit.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes korainak tartja a Rubio-Lavrov találkozót, kedden pedig Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette ki, hogy nem sürgős a Trump-Putyin találkozó, mert komoly felkészülést és előkészítést igényel.

Lengyelország számára nem csupán Vlagyimir Putyin esetleges légterén való átrepülése jelent aggodalmat, hanem a drónok megjelenése is komoly problémát teremtett. Ez a kérdés már régóta konfliktusforrássá vált a két ország között. Ráadásul kedden a lengyel belbiztonsági szolgálat nyolc embert tartóztatott le szabotázsakciók előkészítésével kapcsolatban. Feltételezések szerint ezek az egyének katonai létesítmények és stratégiai infrastruktúrák ellen terveztek támadást. Az elmúlt hónapok során összesen 55 embert vettek őrizetbe, akik az orosz hírszerzés megbízásából tevékenykedtek Lengyelország ellen.

A mostani diplomáciai csörte viszont a Nemzetközi Büntetőbíróság korábbi döntéséhez kapcsolódik, amelyet Moszkva következetesen tagad, és már 2023-ban, az elfogatóparancs kiadásakor közölte, hogy "Oroszország nem ismeri el ennek a bíróságnak a joghatóságát, és ennek megfelelően minden ilyen típusú döntést semmisnek és érvénytelennek tekint".

Eközben Donald Trump aggályait fejezte ki, hogy Kijev képes lesz legyőzni Oroszországot, és egyelőre értelmetlen lett volna megtartani a budapesti csúcstalálkozót, ez pedig arra sarkallta az ukrán és az európai vezetőket, hogy megpróbálják az Egyesült Államokat Ukrajna oldalán tartani a konfliktusban, amelyet nehezít a lengyel-orosz diplomáciai vita. Emellett Volodimir Zelenszkij azzal vádolja Vlagyimir Putyint, hogy szándékosan halogatja a tárgyalásokat, hogy időt nyerjen további területek elfoglalásához.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter úgy véli, hogy a budapesti béketárgyalások bejelentése óta több érdekcsoport is szándékosan próbálja megakadályozni a csúcstalálkozót. A miniszter megjegyezte, hogy a "háborúpárti politikai elit" és az általuk irányított médiák folyamatosan támadják az ilyen jelentős eseményeket, és arra figyelmeztetett, hogy a találkozó előtt álhírekre lehet számítani.

A tárcavezető kifejtette, hogy ameddig a találkozó le nem zajlik, "újra és újra előtérbe kerülnek a szivárogtatások, álhírek és nyilatkozatok arról, hogy a csúcstalálkozóra nem kerül sor" - olvasható a bejegyzésében. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy a budapesti béketárgyalás bejelentésekor már világosan látszott, hogy "sokan mindent el fognak követni annak érdekében, hogy ez a csúcs ne valósuljon meg".

Orbán Viktor a közösségi médiában osztotta meg gondolatait a csúcstalálkozó elhalasztásával kapcsolatban. Kiemelte, hogy az előkészületek továbbra is zajlanak, ugyanakkor az új időpont még mindig kérdéses. Ezenkívül pénteki rádióinterjújában hangsúlyozta, hogy Budapest az egyetlen európai város, ahol ilyen jellegű találkozóra sor kerülhet, mivel Magyarország már három éve a békepárti politikájával emelkedik ki a térség többi országából.