Vasárnap ismét elérkezik az óraátállítás ideje! Megkezdődik a téli időszámítás - EgerHírek.

Újra óraátállításra kerül sor most vasárnap, hajnali 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órákat. A téli időszámítás hivatalos kezdete a gyakorlatban azt is jelenti, hogy egy órával többet alhatunk, mivel visszafelé tekerjük az órát.

Jelenleg nem tudni, hogy meddig marad velünk az óraátállítás. Az Európai Parlament már korábban döntött a tavaszi és őszi, egy órás óraátállítás megszüntetéséről, ám azóta az Európai Unió különböző intézményei és a tagállamok más sürgető problémák, például a koronavírus-járvány és az orosz-ukrán konfliktus megoldásával foglalkoznak. Ezek a kérdések háttérbe szorították az óraátállítás eltörlésének ügyét, így ennek sorsa még mindig bizonytalan.

Pontosan mikor van az óraátállítás?

A hivatalos nyári időszámítás március utolsó vasárnapján veszi kezdetét, és október utolsó vasárnapjáig tart. Ezzel szemben a téli időszámítás október utolsó vasárnapján indul, és március utolsó vasárnapjáig tart. Idén ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy a téli időszámítás kezdete október 26-ra esik. Tehát e héten vasárnap hajnali 3:00-kor 2:00 órára kell visszaállítani az órákat.

Az óraátállítás hagyománya a 20. század elejére nyúlik vissza. Az első hivatalos óraátállítást 1916-ban vezették be Németországban, a világ első világháború alatt, hogy energiatakarékossági okokból optimalizálják a fényhasználatot. Azóta sok országban alkalmazzák ezt a gyakorlatot, általában tavasszal előrébb, ősszel pedig visszaállítva az órákat. Az óraátállítás célja, hogy a nappali fényt jobban kihasználva csökkentse a világítási költségeket és javítsa az emberek életminőségét. Azóta a kérdés, hogy szükség van-e még erre a gyakorlatra, sok vitát generált.

Az óraátállítás történet a 18. századig nyúlik vissza, de igazán csak az első világháború során kapott erőre. Az ötlet az volt, hogy az óra átállításával talán spórolni lehet a szénfogyasztáson. Legalábbis ezt remélték tőle a britek, a franciák és a németek is, úgy gondolva, hogy ezzel is segíteni lehet a háborús célkitűzéseiket. Később aztán olyan érvek merültek még fel, hogy az óraátállítással az üzletek forgalmát lehet növelni, miközben a bűnözést a fényviszonyok megválasztásával egyben csökkenteni. A dolog máig jól hangzik, hiszen spórolhatunk az energiával és még egyéb kedvező hatásokat is látunk. De persze a történet egyáltalán nem ilyen egyszerű, a pro érvek mellé pedig az utóbbi években egyre több kontra érv került.

Hiába döntöttek az óraátállítás eltörléséről

Az elmúlt időszak kutatásai rávilágítottak, hogy az órák állítgatása káros hatásokkal is járhat, és nem mellesleg az emberek jelentős része az egészet úgy utálja, ahogy van. Az EU politikusait feltehetően ez utóbbi győzhette meg igazán, hiszen amikor felmérték az uniós közvéleményt, rögtön kiderült, hogy durván a polgárok 84 százaléka eltörölné ezt az egészet.

A tények: Európa kiterjedése olyan jelentős, hogy egyetlen, egységes időzóna nem képes mindenkinek a napi ritmusához igazított időszámítást biztosítani. Hajnali fények és korai délutáni naplementék váltakoznak, míg mások sötétben indulnak munkába, és éjszakai világosságban találják magukat. Ezt mindannyian tapasztaljuk, de ritkán gondolkodunk el azon, hogy az óraátállítás éppen ezt a kihívást próbálja orvosolni: valójában az aktívan eltöltött órákat a napsütéses időszakra helyezzük át, hogy jobban kihasználhassuk a természet adta világosságot.

Ha eltávolítjuk a széles időzónánkhoz kapcsolódó korrekciós elemet, akkor kétféle következmény vár ránk:

Még extrémebb napkelte és napnyugta időpontokkal fogunk találkozni.Ezt elkerülendő Európa két nagy időzónára szakad, és nem csupán a kontinens szélein látunk majd üdítő kivételként "CET±1" időzónákat, hanem lesz két nagyjából egyforma időzóna, melynek határa valahol középen szeli majd át az Európai Uniót.

Ebben a szituációban tehát szükségszerűen be kell majd sorolnunk valamilyen időzónába.

Az Európai Parlament arra kérte fel a tagállamokat és a Bizottságot, hogy tartsanak egyeztetéseket egymás között. Ennek célja, hogy megőrizzék az egységes piac zavartalan működését, és elkerüljék, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámításra térnek át, ami zavarokat okozhat a piaci folyamatokban.

Az utóbbi időszakban azonban meglehetősen hallgatás övezte ezt a kérdést.

Az Európai Unió különféle intézményei és a tagállamok főként a felmerülő kihívások kezelésére összpontosítanak, mind a múltban, mind a jelenben.

Magyarország a nyári időszámítás bevezetését szorgalmazza.

A kérdés már csak az, hogy az óraátállítás megszüntetésével végül a nyári vagy a téli időszámításra volna-e érdemes átállnunk. Gulyás Gergely korábban elmondta, a kérdés a magyar kormány felett áll, mivel az ügyben Európai Uniós döntés szükséges. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is hozzátette, hogy

MAGYARORSZÁG NYITOTT ARRA, HOGY AZ ÓRAÁTÁLLÍTÁS KÉRDÉSÉBEN A TÖBBSÉGGEL EGYÜTT SZAVAZZON, VAGYIS NEM TÁMASZT MAJD ELLENVETÉST A TÉLI, VAGY A NYÁRI IDŐSZÁMÍTÁS BEVEZETÉSÉVEL SZEMBEN SEM.

Az óraátállítás előnyei

A Magyar Alvás Szövetség korábban közzétett értékelése szerint az évi kétszer történő óraátállításnak az Európai Unióban eldöntött megszüntetése alvás-egészségügyi szempontból pozitív fejlemény. Az alvás és az ébrenlét évmilliókon át kialakult természetes ritmusának, a cirkadián ritmusnak a mesterséges (intézményes) megzavarása ugyanis az emberi szervezetre negatívan ható fázis eltolódási következményekkel jár.

A fáziseltolódáshoz való alkalmazkodás ideje alatt a közérzet rosszabb, a teljesítményszint alacsonyabb, a koncentráló képesség, a toleranciakészség csökkenhet, elalvási és alvási nehézségek léphetnek fel, annak ellenére, hogy az élő szervezetek előbb-utóbb alkalmazkodnak a megváltozott viszonyokhoz.

Az óraátállítás kérdése mindig is megosztotta az embereket. Míg egyesek üdvözlik a hosszabb nyári estéket, mások nehezen viselik a biológiai órájuk átkonfigurálását. Az alvásunkra gyakorolt hatása jelentős, hiszen a hirtelen időeltolódás gyakran fáradtsághoz és koncentrációs nehézségekhez vezet. A természetes alvási ritmusunk, azaz a cirkadián ciklus, érzékeny az időváltozásokra. Amikor az órát előre vagy hátra állítjuk, a testünknek időbe telik, míg alkalmazkodik az új időrendhez. Az alvás minősége csökkenhet, és sokan tapasztalhatják, hogy az átállítás utáni napokban álmatlanság vagy álmosság gyötri őket. Fontos, hogy figyeljünk a pihenésünkre ilyenkor. A rendszeres alvási szokások fenntartása és a megfelelő környezet biztosítása segíthet abban, hogy a szervezetünk gyorsabban alkalmazkodjon. A fény és sötétség játékának megértése is kulcsfontosságú – a természetes fénynek való kitettség segíthet a cirkadián ritmusunk helyreállításában. Összességében az óraátállítást követő időszak nemcsak az időről szól, hanem a testi és lelki jólétünkről is. Érdemes tudatosan figyelni a pihenésünkre és a testünk jelzéseire, hogy a változás ne okozzon túlzott megterhelést.

A Magyar Alvás Szövetség korábban hangsúlyozta, hogy az óraátállítás nem csupán egy időpont változtatásáról szól, hanem a napi ritmusunk és az éjszakai regeneráló alvásunk szempontjából is kulcsfontosságú. Az alvás nem csupán pihenés, hanem a szervezetünk védekező képességének megőrzésében is alapvető szerepet játszik. Az éjszakák és nappalok váltakozása iránti alkalmazkodásunk ritmusát még rendkívüli körülmények között sem szabad felborítani.

Az éjszakai pihenés elengedhetetlen a test és lélek regenerálódásához, ezért kulcsfontosságú, hogy kialakítsunk egy jól működő alvási rutint, amelyben mindig ugyanabban az időben térünk nyugovóra és ébredünk. Ajánlott rendszeresen sportolni, de ügyeljünk arra, hogy ezt ne közvetlenül lefekvés előtt tegyük. Legalább négy órával a lefekvés előtt kerüljük a koffeint tartalmazó italokat, valamint a nehéz, fűszeres vagy túl sok cukrot tartalmazó ételeket. Az alkoholfogyasztást is mérsékeljük, és ne dohányozzunk az alvás előtt. Emellett fontos, hogy figyeljünk a mellettünk alvók, például házastársunk vagy gyermekeink alvására is, hiszen az ő pihenésük is hozzájárul a családi harmóniához.

Az életmódunk nem csupán a mindennapi rutinunkat jelenti, hanem egy komplex, sokrétű megközelítést is magában foglal, amely befolyásolja fizikai, mentális és érzelmi jólétünket. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás és a stresszkezelés mind kulcsfontosságú elemei annak, hogy harmonikusabb és kiegyensúlyozottabb életet éljünk. Emellett az életmódunk a társas kapcsolatainkra, a környezetünkre és a személyes fejlődésünkre is hatással van. Érdemes tudatosan tervezni és alakítani mindennapjainkat, hogy a legjobbat hozhassuk ki magunkból, és élvezhessük az élet minden pillanatát.

Kövess minket az EH Google Hírek oldalán is a legfrissebb hírekért!